1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.
A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Vitéz Galánthay Glock Tivadar
260 tette. Az első nemzetgyűlés vége felé, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjából Andrássy Gyula gróf vezetésével kivonult szélső legitimista politikusok csatlakozásával, Friedrich István pártjából megalakult Andrássy Gyula gróf elnöklésével a Keresztény Nemzeti Földműves és Polgári Párt, amely a második nemzetgyűlésen vereséget szenvedett Friedrich a, főváros déli választókerületében kapott mandátumot. 1922-ben Törökországba utazott és a keresztény és nemzeti alapon álló pártok nevében díszkardot vitt Kemál pasának. Részvénytársaságot alapított a török-magyar gazdasági kapcsolatok fölvételére. Egyik alapítója volt a magyar fasiszták (Szittyák) táborának. Élénk részt vett a főváros községi politikájában is, mint a keresztény községi párt egyik vezérpolitikusa. Nem egy parlamenti felszólalása keltett nagy vihart, így a kedvezményes részvények, valamint az Eskütt-ügy tárgyában elhangzott beszédei is. Az Andrássy-párt széthullása, illetve egy részének a Keresztény Gazdasági Pártba történt beolvadása után megtartotta pártonkívüli állását. A második nemzetgyűlés vége felé betegsége hosszabb ideig visszatartotta a politikai szerepléstől. 1926-ban Budapest déli kerületében a Keresztény Gazdasági Párt paktumos listáján jutott mandátumhoz, de ellenzéki pártállását nem változtatta meg. Az ellenzéknek mindig harcos tagja volt és képviselőházi beszédeiben állandóan élesen bírálta a kormányzati rendszert. Az 1931. évi általános választáson a fővárosi budai és déli választókerületben választották meg és budai mandátumát tartotta meg. Legutóbb a fővárosi északi választókerületben szerzett mandátumot. Vitéz Galánt hay Glock Tivadar (Kalocsa, Független Kisgazdapárt) 1872-ben született Vágvecsén, Nyitra vármegyében. Evangélikus, nyugalmazott tábornok. Galgócon és Pozsonyban végezte iskoláit és 1891-ben mint zászlós a szolnoki, majd . 1893-ban mint hadnagy a kecskeméti Mollináry-ezredhez került s ennek kötelékében vett rçszt a világháborúban is. 1914 augusztusában súlyos tüdőlövést kapott a szerb harctéren- Felgyógyulása után mint kapitány — bolgár nyelvismerete miatt — a bulgáriai Buszcsuk kikötő parancsnoka lett, majd az orosz frontra került, 1916 szeptemberében pedig a 15. török hadtest vezérkarához osztották be. Még aznap hadifogságba jutott. Egy év multán szabadult, viszszatért ezredéhez, majd a keleti hadseregparancsnoksághoz osztották be és Konstantinápoly kikötő-parancsnokául szemelték ki, a bolgár front Összeomlása miatt azonban beosztását már nem fog-