1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Vitéz Galánthay Glock Tivadar

260 tette. Az első nemzetgyűlés vége felé, a Keresztény Nemzeti Egyesü­lés Pártjából Andrássy Gyula gróf vezetésével kivonult szélső legiti­mista politikusok csatlakozásával, Friedrich István pártjából megala­kult Andrássy Gyula gróf elnöklésével a Keresztény Nemzeti Földmű­ves és Polgári Párt, amely a második nemzetgyűlésen vereséget szen­vedett Friedrich a, főváros déli választókerületében kapott mandátu­mot. 1922-ben Törökországba utazott és a keresztény és nemzeti ala­pon álló pártok nevében díszkardot vitt Kemál pasának. Részvény­társaságot alapított a török-magyar gazdasági kapcsolatok fölvéte­lére. Egyik alapítója volt a magyar fasiszták (Szittyák) táborá­nak. Élénk részt vett a főváros községi politikájában is, mint a ke­resztény községi párt egyik vezérpolitikusa. Nem egy parlamenti felszólalása keltett nagy vihart, így a kedvezményes részvények, valamint az Eskütt-ügy tárgyában elhangzott beszédei is. Az And­rássy-párt széthullása, illetve egy részének a Keresztény Gazdasági Pártba történt beolvadása után megtartotta pártonkívüli állását. A második nemzetgyűlés vége felé betegsége hosszabb ideig vissza­tartotta a politikai szerepléstől. 1926-ban Budapest déli kerületében a Keresztény Gazdasági Párt paktumos listáján jutott mandátum­hoz, de ellenzéki pártállását nem változtatta meg. Az ellenzéknek mindig harcos tagja volt és képviselőházi beszédeiben állandóan éle­sen bírálta a kormányzati rendszert. Az 1931. évi általános választá­son a fővárosi budai és déli választókerületben választották meg és budai mandátumát tartotta meg. Legutóbb a fővárosi északi választó­kerületben szerzett mandátumot. Vitéz Galánt hay Glock Tivadar (Kalocsa, Független Kisgazdapárt) 1872-ben született Vágvecsén, Nyitra vár­megyében. Evangélikus, nyugalmazott tábor­nok. Galgócon és Pozsonyban végezte iskoláit és 1891-ben mint zászlós a szolnoki, majd . 1893-ban mint hadnagy a kecskeméti Molli­náry-ezredhez került s ennek kötelékében vett rçszt a világháborúban is. 1914 augusztusá­ban súlyos tüdőlövést kapott a szerb harcté­ren- Felgyógyulása után mint kapitány — bol­gár nyelvismerete miatt — a bulgáriai Busz­csuk kikötő parancsnoka lett, majd az orosz frontra került, 1916 szeptemberében pedig a 15. török hadtest vezérkarához osztották be. Még aznap hadifogságba jutott. Egy év multán szabadult, visz­szatért ezredéhez, majd a keleti hadseregparancsnoksághoz osz­tották be és Konstantinápoly kikötő-parancsnokául szemelték ki, a bolgár front Összeomlása miatt azonban beosztását már nem fog-

Next

/
Oldalképek
Tartalom