1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Gallasz Ágost Rudolf

261 lalhatta el. A háború után egy ideig a hajmáskéri katonai főreáliskola parancsnoka volt, később a Honvéd Ludovika Akadémián an idegen nyelvek tanulmányvezetője lett s ebben a minőségében ment 1925-ben nyugalomba. Már fiatal tiszt korában komoly művészeti tanulmányokat végzett. 1909-ben főként magyartárgyú csataképekből álló tárlaton Bécsben mutatta be művészetét, 1913-ban Lipcsében díszoklevelet is kapott egy festményéért. Több festménye van a Hadimúzeum tulajdonában, ö festette meg a Mária Terézia-rend számára a kolini csata képét. Neve ismert a magyar gyorsíróéletben. Nemzetközi kongresszusokon arany- és ezüstérmet is nyert. A Gabelsberger-rendszert ő ültette át kínai nyelvre és sajM rendszere is van. Európa és Amerika gazdaságtörténetét visszamenőleg 1840-ig tanulmányozta és igen sok német, angol, és francia munka áttanulmányozása után több előadásban és tanulmányban foglalkozott a mai nehéz gazdasági helyzetből kivezető utakkal és módszerekkel. Volt katonáinak hívására vállalt jelöltséget a kalocsai kerületben, amely a régi Mollináry-ezrednek hadkiegészítő kerülete volt. Gallasz Ágost Rudolf (Somorja, Független Kisgazdapárt) 1896-ban született Mosón megyében. Római katolikus, földbirtokos. A Ludovika Akadémia növendéke volt és 1918 augusztusában, amikor hadnaggyá nevezték ki, a harctérre ment. Mint tábori pilóta az olasz, román és orosz fronton teljesített szolgálatot. Megsebesült, majd román fogságba került, onnan azonban sikerült megszöknie. 1917 márciusában főhadnagy lett. Több hadikitüntetés tulajdonosa. A háború befejezése után kilépett a hadsereg kötelékéből és azóta birtokán gazdálkodik. Több ízben volt Olaszországban tanulmányúton és tapasztalatait szűkebb hazájában érvényesítette. Résztvett a tejszövetkezetek létesítésében és a megyei gazdasági egyesületek alakításában. A somorjai kerület 1931-ben pártonkívüli programmal választotta meg, később a független kisgazdapárthoz csatlakozott. Az agráreszmék harcosa. Sokat s eredménnyel fáradozott, hogy vármegyéje termeivényeinek minél jobb kiviteli lehetőséget biztosítson. Ö kezdeményezte és vitte keresztül a dunaremetei hajóállomás létesítését, ami a Szigetköz gazdasági helyzetét előnyösen befolyásolta. Tagja Győr-Moson-Pozsony vármegye törvényhatósági bizottságának. Alelnöke a Magyaróvári Szarvasmarhatenyésztő Egyesületnek. Elnöke a Magyar Atlétikai Club repülőszakosztályának.