1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Magyar Pál

3Í3 Élénk tevékenységet fejtett ki a nemzeti egység mozgalmának szervezeti kiépítésében s vezetője a Nemzeti Egység Pártja dunántúli propaganda-kerületének. Irodalmi munkássága is gazdag, a következő művei jelentek meg: Bokréta I—

IV. (versek); Gondolatok szárnyán (versek) ; A költői nyelv és Csokonai ; A hajdúk beszéde ; Egy év külföldön (tanulmányok) ; Ember szól a tűzből (hadinapló) ; Magyar feltámadás (politikai elmefuttatások) ; Protestantizmus és szocializmus (tanulmány). A Magyar Tudományos Akadémia „Magyar tenger" című költeményét a Bulyovszky-díjjal jutalmazta. Színdarabot is írt a „Bizáky ház" címen, amelyet Debrecenben és Miskolcon nagy sikerrel adtak elő. Irodalmi munkásságának elismeréséül a Petőfi Társaság tagjává választotta. Elnöke az Országos Középiskolai Tanáregyesületnek, szerkesztője a Protestáns Szemlének, főtitkára a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságnak, egyik megalapítója a Tanárok Nevelőháza Intézménynek és a Tanárok Balatonfüredi Csokonai Üdülőházának. Tagja az Országos Gazdasági Szakoktatási Tanácsnak és még több társadalmi egyesületben visel tisztséget. Örökös tagja Hajdú vármegye törvényhatósági bizottságának, díszpolgára Hajduhadház nagyközségnek. Magyar Pál (Budapest, III. Nemzeti (Szabadelvűpánt) 1888-ban született Orosházán. Református, az Angol-Magyar Bank nyugalmazott ügyvezető-igazgatója. A felsőkereskedelmi iskola elvégzése után néhai Elek Pál meghívására a Magyar Kereskedelmi Részvénytársaságnál kezdte meg pályáját. Amikor ez az intézet, már mint Magyar Barik és Kereskedelmi Rt., az ipari tevékenység intenzívebb műveléséhez is fogott, őt az ipari csoportba osztották be, 1913-ban pedig, amikor a Magyar Érték- és Iparbank az intézetbe beolvadt, az érdekkörükbe került iparvállalatok újjászervezésével bízták meg. Az összeomláskor a Magyar Bank erősen megnövekedett ipari konszernjének volt központi vezetője. A bolsevizmus alatt külföldön tartózkodott, utána pedig a forradalmi gazdálkodástól sokat szenvedett iparvállalatok újjáépítésének feladatát látta el. Ekkor már az intézet ügyvezető-igazgatója volt s nemcsak átszervezte a meglevő ipari hálózatot, hanem sok új iparvállalat létesítéséhez is hozzáfogott. Gyakorlati tapasztalatait a szakirodalomban dolgozta fel. Ipari kérdésekről szóló tanulmányaira és előadásaira csakhamar felfigyeltek s az iparvállalatok koncentrációjáról azóló dolgozatát, mint a kibontakozásra leginkább alkalmasat, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara magáévá is tette. Éveken át rendszeresen Iá-