1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Makkai János

314 togat'ta~a fontosabb nemzetközi pénzpiacokat és sok értékes külföldi összeköttetést szerzett az országnak. A háború után igen nagy buzgalommal vett részt az elzárkózás gazdaságpolitikája elleni mozgalmakban. Az Europäische Wirtschaftsunion igazgatósági tagjának, majd alelnökének választotta meg. Egyik kezdeményezője volt a Jugoszláv-Magyar Gazdasági Kamarának, amelynek ma is elnökségi tagja. A Gyáriparosok Országos Szövetségében egy évtized óta igen jelentékeny szerepet tölt be mint ügyvezetői igazgatósági 'tag. Igen jelentős munkát végzett mint a Budapesti Nemzetközi Vásár alelnöke. A magyar közgazdaság fejlesztése körül szerzett érdemeinek elismeréséül a kormányzó már évekkel ezelőtt a kormányfőtanácsosi címmel tüntette ki. Intézetével, amely időközben az Angol-Magyar Bank nevet vette fel, az aktív ügyvezetéstől történt visszavonulása után mint ipari tanácsadó és igazgatósági tag tartott összeköttetést. 1931-ben azonban, amikor elsőízben választották meg képviselőnek, lemondott állásairól. Főként gazdaságpolitikai problémákkal foglalkozott és elismert publicisztikai munkásságot fejtett ki a belföldi és külföldi lapokban is. Mint képviselő, behatóan foglalkozott a hitelvédelmi törvények, különösen az uzsora-törvény (megalkotására irányuló törvényjavaslatokkal s mindig azt az álláspontot képviselte 'beszédeiben, hogy az állami bevételek növekedését csak a magángazdaság jövedelmeinek növelése biztosíthatja. Tagja az Idegenforgalmi Tanácsnak és a Külkereskedelmi Tanácsnak. Dr Makkai János (Nagykapoß, Nemzeti Egység Pártja) 1905^ben született Erzsébetvároson, Kisküllő vármegyében, mint régi erdélyi, székely nemesi család (sarja. Édesapja Makkai János koronaügyészhelyettes, nagybátyja pedig Makkai Sándor erdélyi református püspök. Református, hírlapíró. A középiskolát Erzsébetvároson, majd a kolozsvári református kollégiumban és később az Erdélyből való menekülése után Kecskeméten, az ottani református kollégiumban végezte. Az érettségi után a „Magyarság" szerkesztőségében kezdte el hírlapírói pályafutását. Mint újságíró végezte el az egyetemet és szerzett doktorátust a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem jog- és államtudományi karán. Hamarosan politikai tudósító lett és előbb parlamenti tudósításokat, majd publicisztikai cikkeket írt. Időközben hosszabb ideig párisi tudósítója volt lapjának, majd két évig Berlinben tartózkodott, ó* írta az első magyar könyvet a német politikai életről és a