1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Kolossváry László - Dr. Kornis Gyula

300 nyos dolgozata látott napvilágot hasonló külföldi szaklapokban. Legutóbb a francia közgazdasági társaság felkérésére a Duna völgyének gazdasági problémáiról tartott előadást, amelynek Parisban igen komoly sikere és visszhangja volt. Kolossváry László (Ugod, Nemzeti Egység Pártja) 1898-ban született közbirtokos családból Vaszaron, Veszprém vármegyében. Római katolikus, földbirtokos. A főgimnázium elvégzése után mint önkéntes a volt 31. honvédgyalogezrednél teljesített szolgálatot a utána 1919ben beiratkozott a magyaróvári gazdasági akadémiára s három év múlva oklevelet szerzett. Tanulmányainak befejezése óta családi birtokán, Vaszaron gazdálkodik ,s élénk részt vesz a vármegye közéletében. Dr Kornis Gyula (Vác, Nemzeti Egység Pártja) 1885-ben született Vácott. Római katolikus, egyetemi tanár, volt államtitkár, a képviselőház alelnöke. Vácott és Kecskeméten végezte a középiskolát és 1907-ben a budapesti tudományegyetemen szerzett doktori diplomát és tanári oklevelet. Mint a magyar kegyestanítórend tagja, hét éven át tanított a rend budapesti főgimnáziumában. 1914-ben a pozsonyi egyetemen a filozófia nyilvános rendes tanára lett s ugyanebben az évben a budapesti egyetem a szellemi tudományok logikájából magántanárrá habilitálta. 1920-ban a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti kara hívta meg tanárának. Előbb bölcsészettannal és lélektannal foglalkozott, később munkásságának súlypontja a neveléstan, a kultúrfilozófia és a kultúrpolitika területére esett. Többször tett külföldön nagyobb tanulmányútat, nem egyszer hivatalos küldetésben. 1907-ben a budapesti egyetem ösztöndíjával Oxfordban volt tanulmányúton, s az angol iskolarendszer tanulmányozására azóta is többízben töltött hosszabb időt Angliában. 1929-ben beutazta Amerikát, ö szervezte meg a pozsonyi egyetem bölcsészeti karát 1917ben és ő lett a kar első dékánja. A középiskolai, polgári iskolai és egyéb iskolai reformok előkészítésében és bevezetésben az 1920-as évektől vezetőszerepet tölt be s mint néhai gróf Klebelsberg Kunó első munkatársa, 1927-ben vallás- és közoktatásügyi államtitkár lett. Főként az iskolák belső életét iparkodott átszervezni. A politikai életbe 1931-ben kapcsolódott be, amikor államtitkári állásától