1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A vármegyei és városi törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Kolossváry Mihály

97 házkerületi tanfelügyelővé nevezte ki s nem sokkal később a mohácsi kerület esperese lett. Dunaszekcsőről, mint a püspökké kinevezett Virág Ferenc utóda, 1926 szeptemberében került a szekszárdi belvárosi plébánia élére és rövidesen a szekszárdi kerület esperese is lett. A hitélet terén szerzett érdemeinek elismeréséül 1927-ben koroncói címzetes apáttá nevezték ki, közéleti tevékenységének jutalmául pedig Tolna vármegye 1930 januárjában felsőházi póttaggá választotta meg. Ugyanebben az évben a kormányzó kormányfőtanácsossá nevezte ki. Pécsett élénk részt vett a hitéleti munka minden részében s újságírással is foglalkozott. Lelkipásztori és közéleti működésének maradandó nyomai tulaj donképen az 1913 évben kezdődnek, amikor Dunaszekcsőre került plébánosnak. Abban az időben Dunaszekcsőn igen eldurvultak az erkölcsök s a pécsi ügyészség előtt tárgyalt legsúlyosabb bűnesetek igen nagy százalékban onnan kerültek ki. Kiss Lajos fáradhatatlan lelkipásztori munkával és egyéniségével két-három év alatt gyökeresen megjavította az áldatlan állapotokat. Papi buzgóságára jellemző, hogy a Dunaszekcsőhöz tartozó, mintegy kétezer lelket számláló és vallási gondozásra szoruló szigetlakosságot a legerősebb télben — gyakran élete kockáztatása árán is — állandóan látogatta. Többször beutazta Ausztriát, Németországot, Olaszországot és Svájcot, ahol szociológiai és egyházművészeti tanulmányokat végzett. Minden nemes mozgalom élén állott s a cél érdekében anyagi áldozatok hozatalától sem riadt vissza. Lelkes, hozzáértő barátja a tanügynek és az iskolánkívüli népművelésnek. Fáradhatatlan munkása volt Baranya vármegye törvényhatósági bizottságának és az állandó választmánynak. Szekszárdra kerülve, rövid idő alatt megszerezte szülővárosának és Tolna vármegyének osztatlan tiszteletét és megbecsülését. 1931 októberében hívták be a felsőházba Perczel Béla helyébe, akit főispánná neveztek ki. 1932-ben kisorsolták, de vármegyéje újból megválasztotta. Kolossváry Mihály (Pest vármegye törvényhatóságának választottja) 1867-ben született Katymáron, Bács-Bodrog vármegyében az ősi nemesi Kölossvárycsaládnak dunántúli, fejérmegyei ágazatából. Pápai prelátus, a váci káptalan nagyprépostja. A középiskolát Székesfehérvárott, a hittudományi főiskolát pedig Vácott végezte el. 1890ben szentelték pappá, 1899-ben kapott plébániát Kiskunfélegyházán. 1901-ben szentszéki tanácsos, 1907-ben esperes, 1909-ben prépost, 1910-ben váci kanonok és egyházmegyei főtanfelügyelő, 1915-ben pápai prelátus, 1924-ben püspöki helynök és nagyprépost lett. Bejárta Olaszországot, Németországot, Ausztriát, 7