1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.
A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A vármegyei és városi törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Dr. Kovács Sebestény Endre - Dr. Kuszka István
98 Bajorországot, Szerbiát és Romániát. Közéleti működésének súlypontját főként tanügyi és általános kulturális kérdésekre fordította. Kiskunfélegyházán megalapította a közművelődési egyesületet s a Konstantinum zárdát. Széleskörű irodalmi munkásságot is fejtett ki. Régebben a Budapesti Hírlap dolgozótársa volt. Nevezetesebb beszédei nyomtatásban is megjelentek. 1906 októberében II. Rákóczi Ferenc hamvai felett ő tartott ünnepi beszédet. 1922-ben a Petőfi centennárium alkalmából Pest vármegye törvényhatóságának közgyűlésén ő volt az ünnepi szónok. A felsőházban tanügyi és általános kulturális kérdésekkel foglalkozott. A polgári iskoláról szóló törvényjavaslatról, az ifjúság védelméről, továbbá a közigazgatási reformról mondott nagyobb terjedelmű beszédei külön lenyomaton is megjelentek. Nagyobb beszédet tartott a felsőházban az iparfejlesztésből és a középiskolai reformról. Érdemeinek elismeréséül Pestvármegye törvényhatóságának örökös tagjává választották. Dr Kovács Sebestény Endre (Tolna vármegye törvényhatóságának választottja) 1882-ben született Budapesten. Református, földbirtokos. Jogi tanulmányainak befejezése után elvégezte a magyaróvári gazdasági akadémiát s előbb Zelenski Róbert gróf, később Wenckheim Dénes gróf uradalmában volt gyakorlaton. Gazdasági ismereteit nagyobb küldföldi tanulmányút során gyarapította s hazatérve átvette tolnamegyei, gyapapusztai családi birtokának vezetését. A vármegye közéletében régóta vezető szerepet visz. 1931-ben s 1935-ben is fellépett a paksi választókerületben, de kisebbségben maradt. Dr Kuszka István (Szolnok vármegye törvényhatóságának választottja) 1870-ben született Turkevén. Református, volt főispán, földbirtokos. A középiskolát Iglón végezte, azután a lipcsei és budapesti egyetemen hallgatta a jogot s az utóbbin szerezte meg jogi doktori oklevelét. Szülővármegyéjénél mint közigazgatási gyakornok kezdte meg pályáját és 1895-ben választották meg szolgabírónak. 1897-ben árvaszéki ülnök lett, 1905ben pedig a nemesócsai kerület függetlenségi programmal képviselőjének választotta meg. Kerületét 1910-ig képviselte, tovább nem vállalta a jelöltséget. Ettől az időtől a háború kitöréséig pusztaturpásztói birtokán gazdálkodott és élénk részt vett a vármegye törvényhatósági életében.