1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A vármegyei és városi törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Dr. Kiss Ernő - Kiss Lajos

96 keresztényszociális munkában, a tanonc-, legény-, munkás- éa nővédőegyesületek szervezésében és irányításában. 1912-ben kónyi plébános lett, 1920-ban pedig a kónyi kerület esperesévé és tanfelügyelőjévé nevezték ki. Fáradhatatlan harcosa a kisemberek érdekeinek s igen élénk munkásságot fejtett ki a hitelszövetkezeti életben, a vármegyei közéletben és a rábaszabályozási ügyekben is. Érdemes munkásságát méltányolta a vármegye, amikor 1932-ben felsőházi póttaggá választotta. A felsőházban Kühne Lóránt helyébe hívták be, akit országgyűlési képviselővé választottak. Dr Kiss Ernő (Jász-Nagykún-Szolnok vármegye törvényhatóságának választottja) 1871-ben született Szolnokon. Római katolikus, földbirtokos, ügyvéd. A jogot a budapesti egyetemen végezte el és ugyanitt szerzett ügyvédi oklevelet. 1897-ben ügyvédi irodát nyitott Szolnokon, közben birtokán is gazdálkodott. Az országgyűlésben 1901-ben a szabadelvű párt, 1910-ben a munkapárt programjával foglalt helyet. Tisza István gróf •egyik leglelkesebb híve volt és legszűkebb baráti környezetéhez tartozott. A háború kitörésekor helyettes miniszteri biztossá nevezték ki és 1916-ig az egyik katonai megfigyelő állomást vezette, akkor azonban frontszolgálatra jelentkezett és a háború végéig az első vonalban teljesített szolgálatot. A kommunizmus' idején Szegedre menekült és résztvett az ellenforradalmi kormány szervező munkájában. A proletárdiktatúra bukása után hazatért és azóta folytatja ügyvédi gyakorlatát a emellett vezeti gazdaságát is. Elnöke a Szolnoki Ügyvédi Kamarának. Hosszú idő óta tagja vármegyéje törvényhatóságának s igen jelentős szerepet játszik a megye közéletében, Kiss Lajos (Tolna vármegye törvényhatóságának választottja) 1874-ben született Szekszárdon. Apátplébános, kormányfőtanácsos. A középiskolát Pécsett végezte, utána a pécsi püspöki hittudományi főiskolán folytatta tanulmányait. 1897ben szentelték pappá a pécsi bazilikában. Hat esztendei segédlelkészi szolgálat után 1903-ban a pécsi székesegyház karkáplánja lett, 1906ban Zichy Gyula gróf püspök kinevezte a székesegyház sekrestyeigazgatójává, s mint ilyen, egyúttal a püspöki tanítónőképzőben hittanár is volt. 1913-ban a pécsi egyházmegye egyik nagy plébániájának, a dunaszekcsőinek vezetését vette át. Püspöke 1920-ban egy-