1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Váry Albert

394 viselőjének. Gyakran szólalt fel a Ház ülésein, főként gazdasági és gazdatársadalmi kérdésekben s mindig erős szociális érzéséről tett bizonyságát. Elnöke a Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesületének. Dr Váry Albert (Szabadszállás, Nemzeti Egység Pártja) 1875-ben született Makón. Római katolikus, koronaügyész-helyettes. Középiskoláit a halasi református főgimnáziumban, egyetemi tanulmányait pedig Budapesten végezte. 1903-ban ügyvédi vizsgát tett. Egy ideig ügyvédi gyakorlatot folytatott, de már 1904 őszén nagyváradi törvényszéki jegyző, egy év múlva aradi albíró, majd nagyváradi alügyész lett. 1908-ban budapesti királyi ügyésszé nevezték ki. Még mint fiatal jogász, 18977

ben a budapesti „Egyetemi Kör" elnöke volt. 1908-tól kezdődően, mint budapesti ügyész főleg sajtóperekben szerepelt az esküdtszékek előtt. A háború kitörése napjától a 'budapesti ügyészség sajtóosztályának vezetője, háborús sajtócenzor lett. 1917-ben főügyészhelyettes, majd a sajtóbizottság elnökhelyettese és 1918 áprilistól mint föügyészhelyettes a budapesti ügyészség vezetője volt. 1918 október 31-én élete veszélyeztetése árán akadályozta meg, hogy a tömeg a rabokat a budapesti törvényszéki fogházból kiszabadítsa. A proletárdiktatúra alatt nem teljesített szolgálatot, hanem bujdosott. A diktatúra bukása utánra kommunisták bűnvádi_fej

ejőssiégrevonás

át mint jőüg

y ész irányította. 1919 szeptemberében, mint a budapesfPügyészség vezetője királyi főügyész lett. 1920 októberében berendelték az igazságügyminisztériumba, 1921 novemberében koronaügyész-helyet'tessé nevezitek ki és a törvényelőkészítő osztály tagjaként az igazságügyminisztériumban teljesített szolgálatot. Jogi lapokban igen sok cikke jelent meg. A Cserni-féle terrorista-perben elmondott vádbeszéde nyomtatásiban is megjelent. „A vörösuralom áldozatai" című munkája a kommunista uralom áldozatait sorolja fel a bírósági ítéletek és hivatalos jelentések alapján. A szabadszállási választókerület elsőízben 1926-ban választotta meg egységespárti programmal. A Házban előadója volt a második büntetőnovellának, amely a büntetőtörvénykönyv pénzbüntetési rendszerét egységesítette és közveszélyes bűntettesek részére a szigorított dologházat hozta be. Nagyobb beszédet mondott a büntető igazságszolgáltatás egyes kérdéseinek szabályozásáról, a katonai büntetőtörvénykönyvről, a törvénykezés egyszerűsítéséről, az állatforgalmíadó megszüntetéséről és a márfkázásról szóló törvényjavaslatok tárgyalásánál és nagy figyelmet keltett a csongrádi bombamerénylet ügyében s a kommunizmus kitörésének tizedik évfordulóján mondott napirendelőtti felszólalásával is. Naipilapokban írt politikai cikkei állandóan feltűnést keltettek. 1931-ben régi kerülete választotta meg egyhangú-