1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Vásárhelyi Sándor - Dr. Vázsonyi János

395 lag. A Rákosi-perben tett hosszabb tanúvallomása értékes történelmi dokumentum a bolsevizmus uralomrajutását megelőző napokról. A legutóbbi általános választás idején heves küzdelem után pótválasztáson kapott mandátumot régi kerületében. Vásárhelyi Sándor (Battonya, Nemzeti Egység Pártja) 1891-ben született Aradon. Római katolikus, volt főszolgabíró. Aradon végezte a középiskolát, utána a Pázmány Péter Tudományegyetemen hallgatta a jogot és 1914-ben államvizsgát tett. Közigazgatási pályáját mint gyakornok még ebben az évben kezdte meg Makón, 1920-ban pedig a mezőkovácsházi járás választotta meg főszolgabírójának s itt működött megválasztásáig. Kerülete nagy szótöbbséggel választotta meg a nemzeti egység programjával, egy ellenjelölttel szemben. Dr Vázsonyi János (Budapest II., "Nemzeti Demokrata Párt) 1900-ban született Budapesten. Izraelita, ügyvéd. Főiskolai tanulmányait részben Budapesten, részben Münchenben, valamint a bécsi keleti akadémián végezte s a budapesti egyetemen szerezte meg jogi doktori oklevelét. Az ügy védi vizsgát 1928-ben tette le. Már jogászkorában résztvett az egyetemi ifjúság mozgalmában, 1917-ben az egyetemi ifjúság részéről tagja volt a választójogi blokknak. Az októberi forradalom •kitörésekor édesapjával, néhai Vázsonyi Vilmossal Münchenbe, majd Svájcba került, ahol mint újságíró dolgozott, 1920-ban pedig Bécsben több svájci és müncheni napilap tudósítója volt. 1921-ben tért vissza Budapestre, ahol mint az egyik fővárosi napilap munkatársa folytatta hírlapírói tevékenységét. Emellett az AngolMagyar Bank tisztviselője volt, majd apja ügyvédi irodáját vezette. A frankperben Rába Dezső védője volt. A demokrata párt életébe akkor kapcsolódott be intenzíven, amikor a Rassay Károly vezetése alatt álló országgyűlési frakció tagjai között szakadás állott be. Minden törekvése arra irányult, hogy a párt szervezeteit fenntartsa. 1930 telén a Terézvárosban jelöltséget vállalt a törvényhatósági választások során s mint a törvényhatóság legfiatalabb tagja került be a közgyűlésbe, 1931-ben az ország-gyűlési választásokon Nemzeti Demokrata Vázsonyi Párt néven önálló listával indult Budapest északi kerületében s e lista pártjának két- mandátumot szerzett. A közjogi kérdéseken kívül főleg