1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - vitéz dr. Shvoy Kálmán

363 1929-ben már tagja volt a vármegye törvényhatósági bizottságnak és a kisgyűlésnek is. Sok intézményben és társadalmi egyesületben visel tisztséget. A cséffai kerületben a. Nemzeti Egység Pártjának szervezkedését irányította mint a párt helyi elnöke és így vállalt jelöltséget is kerületében. vitéz dr Shvoy Kálmán (Szeged, Nemzeti Egység Pártja) 1881-ben született Budapesten. Római katolikus, nyugalmazott altábornagy. A Hon­véd Ludovika Akadémiát mint rangelső végezte el s 1900-ban kezdte meg katonai szolgálatát. A honvéd felsőbb tiszti tanfolyam, majd a bécsi hadiiskola elvégzése után soronkívül főhadnaggyá lépett elő és a vezérkarhoz került. 1909 májusában Kolozsvárra helyezték át az ottani gyalogdandárparancsnoksághoz mint ve­zérkari tisztet, később Kolozsvárott a tiszti iskola tanára volt. 1912-ben nevezték ki századossá s a mozgósítás­kor mint a 102. népfelkelő gyalogdandár szálláscsináló vezérkari tisztje ment a harctérre. Mint vezérkari tiszt különböző beosztásban szolgált, utoljára a 6. hadsereg szállásmesteri osztályfőnöke, majd a 39. honvédgyaloghadosztály vezérkari főnöke volt. 1918 januárjá­ban soronkívül nevezték ki vezérkari őrnaggyá és 1918 november 16-án, 52 havi frontszolgálat után, a harctérről bevonult Szegedre s a kommün kitöréséig a 2. honvédkerületi parancsnokságnál telje­sített szolgálatot. 1919 júliusában a nemzeti hadsereg első hadsereg­parancsnokságának vezérkari főnöke lett, 1924 május 1-én a szegedi 9. honvédgyalogezred parancsnokságát vette át, 1925 november 1-én pedig a szegedi 5. honvédvegyesdandár gyalogsági parancsnoka lett. 1926 májusában nevezték ki tábornokká s 1928 júniusában avatták vitézzé. 1930 május elsejével a szegedi 5. honvédvegyesdandár élére került s egy év múlva altábornaggyá nevezték ki. 1934 szeptemberé­ben helyezték nyugállományba. Katonai szolgálata közben, 1924 májusában, a Ferenc József Tudományegyetemen államtudományi doktorrá avatták. Nyugalombahelyezése után Szeged város törvény­hatósági bizottsága örökös tagjává választotta. A város életében régóta jelentős szerepet tölt be, dr Somogyi Szilveszter polgármes­ter halála után mint utódját emlegették. Tulajdonosa a II. osztályú Magyar Érdemkeresztnek a csillaggal, a III. osztályú Magyar Érdemkeresztnek, a III. osztályú hadiékítményes Vaskórona-rendnek, a katonai érdemkeresztnek a kardokkal, az I. és II. osztályú vas­keresztnek és még több háborús kitüntetésnek. A kormányzó legfel­sőbb dicsérő elismerésben is részesítette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom