1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Gróf Sigray Antal - Dr. Soltész János

364 Gróf Sigray Antal ( Körmend, pártonkívüli ) 189/-ben született Iváncon, Vas megyében. Római katolikus, földbirtokos. A budapesti egyetem jogi karának hallgatója volt, majd Angliában filozófiai tanulmányokat folytatott. Hoszszabb tanulmányút során bejárta Európát, Észak-Amerikát és megfordult Afrikában, -Indiában és Egyiptomban is. 1904-ben. főrendiházi tag lett. A Károlyi-uralom alatt egy ideig az országiban tartózkodott, majd Svájcba ment, a bolsevizmus ideje alatt pedig Bécsiben az ellenforradalmi komité működésében vett részt. A Fríedrich-kormány Dunántúl kormánybiztosává nevezte ki, később azonban lemondott tisztéről és egyedül a nyugatmagyarorazági kérdésekre fordtotta munkásságát. A gróf Teleki-ikorimány kinevezte Nyugátmagyarország főkormánybiztosává s így kapcsolódott be IV. Károly hazatérésének eseményébe. Csatlakozott a királyhoz, aki Nyugatmagyarország (kormányzójává nevezte- ki. A kormánycsapatok fogságába került. Az ügyészség felségsértés címén eljárást indított ellene s tíz hétig vizsgálati fogságban volt. A királyi családnál úgy Spanyolországban, mint Belgiumban ismételten hosszabb időt töltött. Gróf Károlyi József halála után Ottó királyfi őt bízta meg a magyar legitimistapolitika irányításával. 1920 óta a körmendi kerület mandátumával állandóan tagja a törvényhozásnak. Beszédeiben, amelyeket mindig általános figyelem kísért, főként külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Apponyi gróf halála óta Zichy János gróf mellett a legitimizmus egyik leghivatottabb képviselője. A társadalmi életben is előkelő szerepet visz, főként a sportéletben, mint a Magyar Ökölvívó Szövetség elnöke és a Magyar Atlétikai Club régi gárdájának vezetője. Dr Soltész János (Kápolna, Független Kisgazdapárt) 1890-ben született Mádon. Római katolikus, ügyvéd. A középiskolát Miskolcon végezte el, utána az államvasutak szolgálatába lépett, ahonnan 1922-ben tartós betegsége miatt nyugdíjazták. A világháborút a hadrakelt vasutaknál szolgálta végig. Legutóbb mint a miskolci személypályaudvar vezénylőtisztje teljesített szolgálatot s 500 katonát képzett ki vasúti szolgálatra, amiért hadügyminiszteri elismerésben is részesült. Betegségéből felépül re 13 éven át újságíró volt, 8 évet az egyik legnagyobb vidéki napilapnál, a miskolci Magyar Jövőnél töltött. Közben folytatta tanulmányait, a sze-