1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Schandl Károly

360 zásokon. 1925-ben a községi hitelszövetkezetek egyhangúlag megválasztották az Országos Központi Hitelszövetkezet alelnökévé. A Falu Országos Földműves Szövetségnek kezdettől társelnöke volt, majd helyettes elnöke lett és vezetésében tevékeny részt vesz. Az 1926.-Í választásokon ismét két kerületben — Csongrádon és Devecserben — választották meg, de most a miniszterelnök felikérésére Devecser mellett dörííött és régi kerületéről lemondott. 1928 (márciusában az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatósága a falusi szövetkezetek körében elterjedt népszerűsége alapján egyhangúlag az intézet vezérigazgatójává választotta. Ekkor lemondott a földművelésügyi államtitkárságról és távozásakor a kormányzó a II. osztályú magyar 'érdemkeresztet adományozta 'neki a osillaggal. Államtitkári működése során minden fontos törvényjavaslat előkészítésében és keresztülvitelében irányító munkát végzett. 192,8 tavaszán vette át az Országos Központi Hitelszövetkezet vezetését s a puritán szövetkezeti eszme, az önsegély erősítésére, a hitelszövetkezetek saját tőkéinek megerősítésére nagy országos propagandát indított. Az országos propaganda eredményeként négy év alatt, tisztán a gazdák befizetéseiből megháromszorozódott a hitelszövetkezetek üzletrésztőkéje. A hitelszövetkezetek és az OKH saját tőkéjét 26 millióról 54 millióra növelte, anélkül, hogy az államtól új tőkét kapott volna az intézet. 1930-ban újjászervezte a Magyarországi Szövetkezetek Szövetségét. Az OKH-nál vezérigazgatói illetményét önszántából, mindjárt működése kezdetén leszállította. A képviselőházban több nagy beszédet mondott a költségvetés, a kartelljavaslat, az iparfejlesztés, a fővárosi javaslat, a közigazgatási reform, a vámpolitika és a vízügyi javaslatok vitájában s állandóan résztvett a pénzügyi bizottság, a közgazdasági és közlekedésügyi, továbbá a földművelésügyi bizottság munkájában. Az 1931.-Í országgyűlési választásokon csak egy kerületben lépett fel: Devecserben. 1932 júliusától kezdve két teljes esztendőn át dolgozott egy szűkebbkörű végrehajtóbizottság élén, mint annak elnöke, a budapesti XVI. Nemzetközi Mezőgazdasági Kongresszus előkészítésén. Ez a kongresszus 1934 június derekán tartotta üléseit a Magyar Tudományos Akadémián. Közel ezer résztvevője egyhangú elismeréssel adózott Sehandl Károly kitűnő szervező erejének, amely a mezőgazdasági világ parlamentjének budapesti ülését nagyfontosságú eseménnyé avatta. A kongresszus több kötetre terjedő anyagát most rendezte sajtó alá. A legutóbbi általános választáson ismét Devecserben választották meg a nemzeti egység pártjának programmjával képviselőnek. Az agrárszövetkezeti mozgalomnak írásban és szóban hosszú idők óta értékes munkása. Különböző tanfolyamokon sok agrárpolitikai és szövetkezeti előadást tartott. Önálló munkái : Károlyi Sándor és a magyar föld (1906), Választójog és az állam eszméje (1907), Szövetkezetek sikerei (1916), Szövetkezeti eredmények Magyarországon (1917), Birtokpolitika és földreform (1926), A szövetkezetek helyzete a háború után Magyarországon (1929), A magyar mezőgazdaság szerepe Európa újjá építésében (1931).