1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Schandl Károly

359 kény szerepet visz. Másodfelügyelője volt a pestvármegyei evan­gélikus középesperességnek. Igazgatósági tagja a Vármegyei Tiszt­viselők Országos Egyesületének. Dr Schandl Károly (Deveeser, Nemzeti Egység Pártja) 1882-ben született Bakonybélben. Római katolikus, nyugalmazott földművelésügyi állaim­titkár, az Országos Központi Hitelszövetkezet alelnök-vezérigazgatója. Középiskolai tanulmá­nyait a győri bencés gimnáziumiban végezte. Jogi tanulmányok céljából Budapestire került, ahol 1907*ben avatták a jogtudományok dokto­rává. Az egyetemi ifjúsági életében már 1903­ban vezető szerepet játszott. A Szient Imre Kör ügyvezető-elnöke volt s megalapította a Keresz­tény Ifjúság című lapot. Vezetőszerepet vitt az Országos Széchenyi Szövetség megszervezésében is és annak első elnöke lett. A körülötte csoportosuló ifjúsággal falusi kiszállásokat [rendezett és az, agrár szo­ciális zavargások idején hazafias alapon szociális-akcióiti indított a földművesinép körében. Közben meghívást kapott a Magyar Gazdaszö­vetséghez, amelynek később ügyvezető-titkára és helyettes igazgatója lett. Szerkesztette a Gazdaszövetség című lapot, kezdettől szerkesztője volt a Barázda című hetilapnak, amelynek zászlajával népgyűléseken hirdette a nemzeti agrármozgalom eszméit. Résztvett a földművespárt megalakításában ós annak szervezésében. A bolsevizmus után az Uj Barázda kisgazda-napilap hívta meg felelős szerkesztőnek. Irodalmi munkásságát nemcsak a Magyar Gazdák Szemléje, Magyar Szemle, Köztelek keretében folytatta, hanem önálló szövetkezeti és közgazdasági műveket is írt. A csongrádi kerület az első nemzetgyűlési választáso­kon választotta meg képviselőjévé Huszár Károly miniszterelnökkel szemben kisgazda- és földművespárti programmal. A nemzetgyülésen a népies agrárérdekek védelmére és különösen a szövetkezeti ügy ér­dekében több beszédet mondott, amelyek élénk visszhangot keltettek. A kisgazdapárt egyik vezető politikusa és elnöki tanácsának tagja volt. 1921 decemberben a földművelésügyi minisztérium politikai ál­lamtitkára lett és állását majdnem hét évig töltötte be. Több törvény­javaslatot készített. Az 1922. évi választáson mint az egységespárt hivatalos jelöltjét Csongrádon és Kiskúndorozsmán választották meg. Ekkor Csongrádon szerzett mandátumát tartotta meg. Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter második lemondása és halála után néhány héten át miniszteri hatáskörben vezette a földművelés­ügyi minisztérium ügyeit. A kormány megbízásából résztve'tt a kül­földi kölcsön és a szanálás előkészítésére irányuló londoni tanácsko-

Next

/
Oldalképek
Tartalom