1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Petró Kálmán

340 vizsgát és azóta mint ügyvéd működik. Régi szervezője és vezetője a budai (Sportéletnek. A Budapesti Budai Tornaegyletnek 1929 óta ügyvezető elnöke s elnöke több budai egyesületnek. A főváros politikai életében tevékeny szerepet visz. 1931-ben választották meg először a fővárosi budai választókerületben egységespárti programmal •és ugyancsak itt kapott mandátumot a legutóbbi általános választáson is. Főként közigazgatási kérdésekkel és fővárosi kérdésekkel foglalkozott, nagyobb beszédet mondott az új fővárosi törvény tárgyalásakor. 1930 óta tagja a székesfőváros törvényhatósági bizottságának. Kozma Jenő mellett a Községi Polgári Párt irányításában nagy szerepe volt. Á Nemzeti Egység Pártja fővárosi szervezetének budai vezetője. Dr Petró Kálmán (Eger, pártonkívüli) 1888-ban született Miskolcon. Római katolikus, ügyvéd. A miskolci református gimnáziumban végezte a középiskolát, egyetemi tanulmányait az egri érseki jogakadémián, a müncheni, innsbrucki, berlini és strassburgi egyetemen. 1913-ban ügyvédi vizsgát tett s azóta ügyvédi gyakorlatot folytat Egerben. Rövidesen megszerezte polgártársai megbecsülését s a város életében csakhamar előkelő szerepet töltött be. A képviselőtestületbe már 1914-ben beválasztották, egy év múlva pedig a vármegye törvényhatósági bizottságának is tagja lett. Ügyésze a szatmári püspöki és káptalani uradalmaknak s az egyházmegyei alapítványoknak, jogtanácsosa az Egyházmegyei Takarékpénztár Részvénytársaságnak, a Budai Szent Ferenc-rendi tartománynak és több kereskedelmi vállalatnak. A forradalom idején a földműves olvasókörökben szerzett nagy népszerűségével Egerben és környékén földművespártot szervezett, amiért a bolsevizmus alatt letartóztatták s az egri ügyészség börtönében, majd Budapesten a Markó-utcai fogházban heteken át fogvatartották. Az alkotmányos viszonyok helyreállta után ő szervezte meg az európai hírű egri szegénygondozást és azóta is vezető szerepet visz minden jótékonysági és szociális mozgalomban. 1931-ben az egri kerület a keresztény gazdasági párt programjával választotta meg képviselőjének, később azonban kivált a pártból s mint pártonkívüli az ellenzéki padokban osztatlan elismerést és megbecsülést szerzett működésével. Tagja volt a 33-as országos bizottságnak is. Különösen gazdasági kérdésekkel foglalkozott, több beszédet mondott a szőlősgazdák érdekében és a szesztermelés ügyében. Elnöke a százéves Egri Kaszinónak, az egri római katolikus egyházközségnek. Tagja Heves vármegye kisgyűlésének és az Országos Mezőgazdasági Kamarának, amelynek működésében szintén élénk részt vesz.