1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Gráf Pálffy-Daun József

336 törvényhozásnak. Adókérdésekben, a közmunkaváltság ügyében általában a falu népének érdekében gyakran szólalt fel a Házban, amelynek jegyzője is volt a múlt ciklusban. Vármegyéje életében és a gazdatársadalom mozgalmaiban is tevékeny szerepet visz. A vidéki lapokban sokszor jelennek meg politikai és gazdasági cikkei. 1921ben „Hithűség •— Honszerelem" címmel adta ki harctéri verseit. Díszpolgára szülőfalujának. Tagja Baranya vármegye törvényhatósági bizottságának és a kisgyűlésnek s több megyei egyesületben visel vezető tisztséget. Díszelriöke a Frontharcos Szövetség szigetvári csoportjának, dísztagja a Szentlőrinci Katolikus Gazda Körnek, az Iparos Körnek és a Katolikus Körnek, a Szentdienesi Katolikus Olvasó-Egyesületnek, amelyet ő alapított s amelynek sok éven át alelnöke volt. Igazgatósági tagja a Baranyamegyei Gazdasági Egyesületnek és az Országos Gazdasági Munkáspénztárnak. Gráf Pálff y-Daun József (Vál, Nemzeti Egység Pártja) 1892-ben született Stübingben, Ausztriáan. Római katolikus, nagybirtokos. A középiskolát Pozsonyban és Budapesten végezte, jogi tanulmányait a pozsonyi jogakadémián. Jogászéveiben mint közigazgatási gyakornok Pozsony vármegyénél közszolgálatot is teljesített. Amikor a világháború kitört, ténylegesíttette magát s 1917-ben már repülőszázadparancsnok volt. Később elvégezte a vezérkari tanfolyamot is és századossá lépett elő. Sok hadikitüntetésben részesült. A király 1916-ban főrendiházi taggá nevezte ki s ismételten feltűnt erősen szociális tartalmú felszólalásaival. Az ellenforradalom idején Bécsben volt, majd Szegedre ment. A kommün bukása után két éven át a nemzeti hadseregben teljesített szolgálatot vezérkari beosztásban. Később leszerelt, átvette bicskei birtokának vezetését s azt mintagazdasággá fejlesztette. Tejgazdasága egyike az elsőknek az országban. Mint a vármegye törvényhatósági bizottságának tagja, jelentős szerepet tölt be a megyei életben. Az országos politikában eísőízben a székesfehérvári kartellellenes gyűlés megszervezésével tűnt fel. Mint a kisgazda és kisiparos társadalom gazdasági érdekeinek védelmezője, általában a kisemberek és a munkásság jótevője, nagy népszerűséget szerzett. A frontharcos mozgalom kiépítésében is erősen kivette részét. Az olasz és magyar frontharcos kapcsolatok kiépítése terén szerzett érdemeiért az olasz korona-rend tiszti keresztjével tüntették ki. A kormányzó 1934-ben legfelsőbb elismeréssel jutalmazta nemzeti szempontból értékes szolgálatait.