1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Pékár Gyula

337 Dr Pékár Gyula (Bonyhád, Nemzeti Egység Pártja) 1867-ben született Debrecenben. Evangélikus, író, volt miniszter. A középiskolát részben Magyarországon, részben Amerikában végezte el. A bécsi, majd a budapesti egyetem hallgatója volt s az utóbbin szerezte meg jogi doktori oklevelét. Utána Parisban négy éven át esztétikai,- történeti és humanista tanulmányokat végzett, majd hosszabb tanulmányút során bejárta Európát és volt Kis-Ázsiában és Észak-Amerikában is. Bírói pályára készült, de kinevezése után rövidesen otthagyta a bíróságot és azóta teljesen az irodalomnak él. Mint novellista, regény- és drámaíró rendkívül értékes és gazdag munkásságot fejtett ki. Első könyve 1894-ben Dodó főhadnagy problémái címmel jelent meg s ezt követték több, immár több mint hetven kötetre szaporodó művei. Színműveit nagy sikerrel adták elő a főváros legelső színházaiban. Kétszer ny«rt Vojnitsdíjat és megnyerte a Péczely-díjat is. Irodalmi tevékenységének egyik kimagasló alkotása az Uránia-genre megteremtése. Ilyenirányú tizenegy darabja közül öt száznál több előadást ért meg. Egyik alapítója volt az Uránia-színháznak. A Kisfaludy Társaság 1901-ben tagjai közé választotta. A politikai életbe 1901-ben kapcsolódott be, amikor a somlóvásárhelyi kerület választotta meg képviselőjének. 1910-ben a técsői kerület mandátumával került az országgyűlésbe, amelynek az összeomlásig tagja volt. Az ellenforradalmi mozgalmakban erősen kivette a részét. A bolsevizmus idején elnöke volt a Fehér Ház ellenforradalmi szervezetnek s szervezője, valamint elnöke a Keresztény Nemzeti Pártnak. A román megszállás idején mint összekötő-miniszter igen sok magyar műkincset mentett meg. 1920 januárjában vallás- és közoktatásügyi államtitkár lett s állását a Bethlen-kormány rekonstrukciójáig, 1922 júniusáig minden kabinetben megtartotta. 1920 szeptemberétől három hónapon át miniszteri rangban képviselte a magyar kormányt az antantbizottságokkal folytatott tárgyalásokon. Mindkét nemzetgyűlésben Kecskemét egyik mandátumával foglalt helyet. Az 1926. évi választáson nemcsak Kecskeméten, hanem a derecskéi kerületben is megválasztották. Kecskeméti mandátumát tartotta meg, az 1931. évi országgyűlésben pedig a derecskéi kerület mandátumával foglalt helyet. Kilenc éven át volt elnöke a Külügyi Bizottságnak s az elmúlt évek alatt több, mint harminc kiküldetésben szolgálta külföldön a magyar igazság ügyét és megszervezte a Petőfi-centennárium földkörüli diadalútját. Nagy érdemeket szerzett a turáni rokonnépekkel való kulturális kapcsolatok kiépítése körül és sok érdeme van az olasz-magyar baráti kapcsolatok felvétele terén is. Elnöke a Petőfi Társaságnak, vezetője a 22