1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.
A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Nagy Iván - Németh Imre
332 Dr Nagy Iván (Mezőcsát, Nemzeti Egység Pártja) 1893-ban született Kecskeméten. Római katolikus, ügyvéd, Pest vármegye tiszteletbeli tiszti főügyésze. Atyja, néhai dr Nagy Mihály, főispán és. Kecskemétnek több cikluson át országgyűlési képviselője volt. A középiskolát részben .szülővárosában, részben a fővárosban végezte. A jogot a budapesti egyetemen hallgatta és itt szerezte meg jogi és államtudományi doktori oklevelét. Az egyetemi ifjúság mozgalmaiban élénk részt vett, a háború kitörése előtti évben elnöke volt, ma örökös tiszteletbeli elnöke az Egyetemi Körnek. A háború kitörésekor 'bevonult & tizenegyhónapi harctéri szolgálata alatt több kitüntetést szerzett. 1916 szeptemberében mint rokkant nyugállományba került, de a háború végéig szolgálatot teljesített s az összeomláskor mint huszárhadnagy szerelt le. 1918 decemberében pénzügyi fogalmazónak nevezték ki. A kommün kitörése után nagy szerepe volt az ellenforradalmi mozgalmakban. Az 1919 májusi, majd a júniusi ellenforradalom lezajlása után elfogták s halálra ítélték, de a fogházból sikerült megszöknie. Szegedre menekült, ahol résztvett a nemzeti hadsereg megszervezésében. A román megszállás után hazajött és újból elfoglalta hivatalát. Később fogalmazói állásáról és nyugdíjigényéről is lemondott, letette a bírói és ügyvédi vizsgát és 1923-ban ügyvédi irodát nyitott. A társadalmi életben azóta is élénk szerepet visz, főként szociálpolitikával foglalkozik. Társelnöke a Társadalmi Egyesületek Szövetségének, elnöke az Országzászló Nagybizottságnak és még sok egyesületben visel tisztséget. 1927-ben Pest vármegye tiszteletbeli tiszti főügyészének nevezték ki. Németh Imre (Kőszeg, Nemzeti Egység Pártja) 1893-ban. született Kőszegen. Római katolikus, hírlapíró. A középiskolát a kőszegi bencésgimnáziumban, a nagyszombati érseki főgimnái kunban és a szentgotthárdi állami főgimnáziumban végezte, utána a műegyetem építészi szakosztályára iratkozott be. Főiskolai tanulmányait kettészakította a világháború. A mozgósításkor bevonult és mint tüzérmegfiigyelő-tiszt negyvenegy hónapot töltött a bukovinai, a wolhyniai, az erdélyi és az olasz harctéren. Több kitüntetést szerzett, Bukovinában és a Piave mellett meg is sebesült. Az összeomlás után ujságírópályára ment. Előbb a Budapesti Hirlap-nál dolgozott, 1921-ben pedig a Szózat című napilap és a Magyar Országos