1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.
A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Némethy Vilmos
333 Tudósító kőnyomatos fővárosi rovatának szerkesztője lett. 1927-ben mint felelős szerkesztő a Magyar Országos Tudósító élére került s ennek a Magyar Távirati Iroda után legnagyobb hírlaptudósító kőnyomatosnak hírszolgálatát széles körben megszervezte és modern alapokra fektette. Néhány évvel ezelőtt erőteljes mozgalmat indított tanulmányaival és előadás-sorozataival az egyke leküzdésére, valamint a telepítés és a földreform érdekében. Résztvett a Válasz című folyóirat megalapításában és ma is felelős szerkesztője ennek az orgánumnak, amely körül a fiatalabb magyar írói nemzedék színejava tömörül. Dr Némethy Vilmos (Zalabaksa, Független Kisgazdapárt) r 1887-ben született Turniscsán (Bántornya) £ Zala megyében. Római katolikus, ügyvéd. Gimnáziumi tanulmányait Zalaegerszegen, az egyetemet Budapesten végezte s ugyanitt szerzett 1915-ben ügyvédi oklevelet. 1915 februárjától kezdve végigküzdötte a világháborút a vasúti ezred kötelékében, több kitüntetésben részesült, s mint főhadnagy szerelt le. A háború után, a később szerb megszállás alá került Alsólendván nyitott ügyvédi irodát, de előbb megszervezte a forradalom által veszélyeztetett közrend s a szláv zöldkáderek által szorongatott murai határ védelmére a lendvavidéki határvédő csapatokat. A kommün alatt résztvett az alsólendvai ellenforradalomban, amiért a kommunisták bebörtönözték. Kiszabadulva a vendvidéken fejtett ki ellenforradalmi tevékenységet. A szerb megszállás alatt is Alsólendván maradt és ügyvédi minőségben hathatós védelmébe vette az ott szorult magyarságot. Sikerült az elkobzástól 24.000 hold földet is megmentenie, amivel lényegesen csökkentette az optánskövetelések számláját. Megalakította a horvát parasztpárttal karöltve működő vendmagyar pártot, „Néplap" és „Nase Novine" címen lapokat is adott ki. Magyarságáért többször bebörtönözték, végül is a szerb diktatúra életbelépésekor menekülni volt kénytelen. Budapestre jött, ahol ügyvédi irodát nyitott s ezzel egyidőben enyingi birtokán kezdett gazdálkodni. Alapító tagja és első pénztárosa volt a Független Kisgazdapártnak, később kiadója a „Független Kisgazda" hetilapnak. 1931-ben az alsólendvai kerületnek volt független kisgazdapárti jelöltje, de néhai dr. Csák Károllyal szemben kisebbségben maradt. Csák Károly halála után, 1932-ben független kisgazdapárti programmal választotta meg a kerület s a Házban főként a mezőgazdaság és a falu népének érdekeit szorgalmazta beszédeiben és interpellációiban. Az új parlamentben a zalabaksai kerületet képviseli, szintén kisgazdapárti programmal.
