1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Latin és görögszertartású római katolikus egyháznagyok - Virág Ferenc - Shvoy Lajos

32 Virág Ferenc (Pécsi megyéspüspök) 1869-ben született Bonyhádon. Kormányfőtanácsos, Paks és Bonyhád községek díszpolgára. Atyja postaaltiszt volt. A •gimnáziumot Bonyhádon és Pécsett, a hittudományi főiskolát Pécsett végezte. 1892-ben szentelték áldozópappá s 1901-ig kápláni szolgálatot teljesített. Ekkor szemináriumi spirituálisszá és képezdei hittanárrá, 1907-iben pedig tiszteletbeli pápai káplánná nevezték ki. 1912-ben Paksra került plébánosnak. 1915-ben pápai kamarás és esperes lett, 1922nben pedig a szekszárdi plébániát kapta meg. 1923^ban koroncói apáttá nevezték ki s 1926-ban a pécsi megyéspüspöki székbe emelkedett. Szemináriumi működése alatt rendkívül nagy buzgalommal foglalkozott a papnevelés és tanítóképzés ügyein kívül az iskolánkívüli katolikus ifjúság erkölcsi nevelésével is. A Pécsi Katolikus Legényegyletet az ország legelső ily intézményévé virágoztatta fel. Ő szervezte meg a Pécsegyházmegyei Oltáregyletet, melynek alapításától 1912-ig igazgatója is volt. Irodalmi téren is jelentős tevékenységet fejtett ki. Költeményei „Hajnal" című kötetében jelentek meg. Ezenkívül sok tárcát és szociális vonatkozású cikket írt különböző lapokba. Nagyobb munkája, Hauszmann Rudolf: „Általános neveléstan"-ának fordítása. Tolna vármegye törvényhatósági bizottságának díszelnöke. Hosszabb időn át tagja volt a Keresztény Nemzeti Liga pécsi osztályának. Shvoy Lajos (Székesfehérvári megyéspüspök) 1879-ben Budapesten' született. Atyja, Shvoy Kálmán, államvasúti főfelügyelő volt. Esztergomban a kisszemináriumban, majd á nagyobb papnevelőintézetben tanult s mint hitoktató 1900-ban a fővárosba került. 1901-ben szentelték pappá. Ebben az időben kezdte meg Prohászka Ottokár és Mailáth püspök inspirálására Solymossy Oszkárral és Krywald Ottóval a Regnum Marianum ifjúsági mozgalmat és ő lett az intézet első tanulmányi felügyelője. Főképpen az ifjúsági kongregációs mozgalmakból vette ki kezdetben a részét. A Regnum Marianum kongregációnak központi intézője volt. 1910-től a budapesti evangélikus gimnázium katolikus tanulóinak, 1918-ban pedig a Munkácsy-utcai főgimnáziumnak lett hittanára. A kommün