1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.
A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Latin és görögszertartású római katolikus egyháznagyok - Dr. Breyer István
33 után a bíboros-hercegprímás megbízta a Regnum Marianum egyházközség megalapításával és szervezésével, amit oly nagy sikerrel végzett, hogy mikor 1924-hen a plébánia végleges megalapítására került a sor, egyhangúan őt választották plébánossá. Ő indította meg a nagyszabású templomépítési mozgalmat. Egyik megindítója volt a magyar cserkészmozgalomnak és az ifjúsággal való foglalkozás vezette a szociális tevékenység felé is. A Regnum Marianum egyházközség élén széleskörű munkásságot fejtett ki, különösen a szegénygondozásban és <a .gyermeknyaraltatásban, valamint az egyházközség nagyszabású gyermekotthonának létesítésében. Igen na,gy súlyt fektetett a liturgikus mozgalomra. Az ifjúsági irodalomban is tevékeny részt vett a „Zászlónk" hasábjain és nagy agilitással' szerkesztette a Regnum Marianum egyházközség értesítőjét. A pápa 1927 június 20-án nevezte ki Prohászka Ottokár örökébe székesfehérvári püspöknek. A város közéletében azóta igen jelentős szerepet tölt be. Vezető szerepe van minden hitéleti, szociális és társadalmi mozgalomban. Díszelnöke a Baross-Szövetség Hazai Iparpártoló Propaganda Nagybizottságának. Dr Breyer István (Győri megyéspüspök) 1880-ban született Budapesten. Középiskoláit és teológiai tanulmányait is a fővárosban végezte. 1903-ban szentelték pappá. Ekkor székesfővárosi hitoktató lett s egyben ellátta a Maria Reparatrixról nevezett szerzetesnők házi lelkészi teendőit. 1907 J ben hercegprímási szertartó és levéltáros, majd főszentszéki jegyző, érseki titkár és hercegprímása irodaigazgató lett. 1915-hen boldogult Csernoch János bíboros hercegprímás ajánlatára a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba nevezték ki. Itt előbb mint osztálytanácsos, majd mint miniszteri tanácsos, később pedig mint helyettes államtitkár a katolikus egyházi ügyek előadója volt. Időközben, 1917-ben kinevezték esztergomi 'kanonokká. 1928-ban a hercegprímás az esztergomi érseki papnevelő intézet élére állította. Ebben a minőségében nevezte ki a pápa 1929-ben trisipai címzetes püspökké és az esztergomi érsek segédpüspökévé. 1933 j ban lett győri megyéspüspök. Élénk lelkipásztori és egyesületi tevékenységet fejtett ki. Hitbuzgalmi és egyházi vonatkozású tanulmányai és cikkei, valamint templomi beszédei különböző folyóiratokban, részint pedig könyvalakban összegyűjtve jelentek meg. A II. osztályú polgári hadiérdemkereszt és a II. osztályú Magyar Érdemkereszt tulajdonosa. A Műemlékek Országos Bizottságának levelező tagja, az Országos Katolikus Kongruatanácsban a püspöki kar egyik kiküldöttje. 3
