1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Krüger Aladár

305 Dr Krüger Aladár (Soroksár, Nemzeti Egység Pártja) 1878-ban született Nagyváradon. Római katolikus, ügyvéd. A kolozsvári egyetemen avatták jogi és államtudományi doktorrá, ügyvédi oklevelét Budapesten szerezte meg s Nagyváradon ügyvédi irodát nyitott. Vezetőszerepet vitt a város és környéke politikai és társadalmi mozgalmaiban. Tíz éven át szerkesztette a Tiszántúl című politikai napilapot s igen sokat foglalkozott irodalmilag is a földreformkérdéssel, közjogi és főleg nemzetiségi kérdésekkel. Többízben volt tanulmányúton, bejárta egész Európát. Résztvett a világháborúban, mint népfelkelő százados szerelt le és több kitüntetést szerzett. Az összeomlás után erősen kivette részét az irredenta mozgalmakban, amiért a románok bebörtönözték. 1920-ban Nagyváradról elmenekült és a fővárosba jött. Egy ideig az Űj Nemzedék szerkesztője volt, majd ügyvédi gyakorlatot folytatott. Elsőízbem 1926-ban, a binar nagybaj omi kerület választotta meg egységespárti programmal. A törvénykezés egyszerűsítéséről szóló és több más igazságügyi javaslat előadója volt, beszédeiben igazságügyi, közgazdasági és szociális kérdésekkel foglalkozott. 1931-ben a csongrádi kerület juttatta mandátumhoz. A költségvetési viták során mondott nagyobb beszédeiben a tanya-kérdés és az alföldi munkanélküliség megoldását sürgette, a gazdasági válság megoldásának alapfeltételéül pedig a terményárak megfelelő színvonalra való visszaállítását jelölte meg. Szószólója volt a földmunkásságnak és a Duna-Tisza csatorna szükséges voltának. Emlékezetes felszólalása volt, amikor erélyesen visszautasította Barthou francia külügyminiszter Bukarestben tett magyarellenes kijelentéseit. Résztvett a berlini és londoni interparlamentáris konferencián s a magyar képviselők svájci tanulmányútján is. Amikor a svájci szabadság bölcsőjénél, a Rütli hegyen, dr. Ab Iberg, a svájci kanton feje a magyar képviselőket üdvözölte, ő válaszolt társai nevében s beszédét a svájci nagy lapok is kiemelték tudósításaikban. Érdemei elismeréséül 1932-ben kormányfőtanácsosi címmel tüntették ki. Gazdag irodalmi munkásságra tekint vissza. Önálló munkái: Az esküről, A régensség a magyar közjogban, Az általános választójog, A becsület védelme, A magyar földreformról, A szekularizáció mint üzlet, A magyar Szent Korona. Sok jogi tanulmánya jelent meg és sok vezércikket írt. Önálló versekötete Orgonaszó címmel jelent meg. A lapokban újabban megjelent, főleg irredenta verseit országszerte szavalják. Sok versét meg is zenésítették. Szent Imréről írt legendáját a Városi Színházban mutatták be. Díszelnöke a Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesületének, tagja a Kúria ügyvédi tanácsának. •20