1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.
A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Kún Béla - Dr. Kühne Lóránd
306 Kun Béla (Hódmezővásárhely, pártonkívüli agrárellenzék) 1878-ban született Nagyváradon. Református, a Vásárhelyi Reggeli Újság tulajdonosa és felelős szerkesztője. 1900-ban a debreceni jogász ifjúság elnöke volt. 1906-ban fellépett Szegváron, de kisebbségben maradt. 1910-ben függetlenségi programmal megválasztották Hódmezővásárhelyen, kerületét 1918 őszéig képviselte, akkor Hódmezővásárhely főispánja, majd kormánybiztos-főispánja lett. Állásától a kommün kitörése előtt vált meg. Húszéves hírlapírói működés során a szépirodalomnak és publicisztikának minden ágában dolgozott. 1904-ben a Magyar Tudományos Akadémia Bulyovszky-díját kapta Deák Ferenc születésének százéves jubileumára írt ódájával. A második nemzetgyűlésen pártonkívüli programmal képviselte mostani kerületét, de nagyatádi Szabó István elveit vallotta minden beszédében. Régi kerületét az 1927-iki országgyűlésben a 48-as Kossuth-párt programjával képviselte. A polgári ellenzéknek egyik legtevékenyebb tagja volt és a kisgazda-társadalom érdekében sokat harcolt. Gyakran szólalt fel a plénumban s igen sűrűn szerepelt közbeszólásaival. Megalakulásakor csatlakozott a független kisgazdapárthoz, amelynek programjával 1931-ben régi kerülete ismét megválasztotta. A feloszlatot t_ország gyűlésen_jL _füg^__ getlen kisgazdapárt vál asztójogi tervezete miatt kilépett^ a_j3árjJ2óJU_ ellenzéki pártáilasaTazőnban megtartötííT A^általános választáson mint pártonkívüli agrárellenzéki képviselő saját listája élén kapott Hódmezővásárhelyen újból mandátumot. Dr Kühne Lóránd (Magyaróvár, Nemzeti Egység Pártja) 1886-ban született Mosonban. Római katolikus, gyárigazgató. Egyetemi tanulmányait Lipcsében, Berlinben és Heidelbergben végezte. Heidel'bergben avatták a közgazdasági tudományok doktorává. Hazatérve a család tulajdonában levő mosoni mezőgazdasági gépgyárban működött, ma vezérigazgatója a vállalatnak. Mint tüzértiszt három évig teljesített harctéri szolgálatot. A második nemzetgyűlésen a magyaróvári kerületet képviselte, amely Giesswein Sándor halála után egységespárti programmal választotta meg, 1926-ban lemondott mandátumáról, mert GyőrMoson-Pozsony vármegye törvényhatósági bizottsága felsőházi taggá