1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Latin és görögszertartású római katolikus egyháznagyok - Dr. Hanauer Á. István

31 szemináriumot, Hévízen papi otthont létesített, a püspöki javadalom gazdasági (épületeit teljesen helyreállította, a papi nyugdíjintézet vagyonának gyarapítására alapot létesített és igen sok helyen saját költségén népmissziókat tartott. A balatonfüredi templom építési költ­ségeit tetemes részben viselte. Lehetővé tette, hogy a karmeliták Keszthelyen letelepedhessenek és monumentális zárdát és templomot építhessenek. Külsővatra a „Boldogasszony leányait" telepítette le, amely szerzet így kétszáz év után újraéledt hazánkban. Jótékonysági működéséért, amelynek kiemelkedő irésze a Zsófia gyermekszanatórium kormányzóelnöki tisztében kifejtett tevékenysége, rendkívüli szeretet és tekintély övezi a „gyermekek püspökét". Egyik legjelesebb munkása a Balaton-kultusznak. A kormányzó 1932^ben az I. osztályú Magyar Érdemkereszttel tüntette ki. Dr Hanauer Á. István (Váci megyéspüspök) 1869-iben született Pápán. A teológiát az innsbrucki egyetemen végezte, ahol a hittudo­mányok doktorává is avatták. 1892-ben szentel­ték pappá, Kevéssel ezután a vesaprémi papne­velő intézetben lett lelki-igazgató, ahol egy évti­zednél tovább működött. 1904-ben a budapesti központi szeminárium lelki-igazgatójává, 1911­ben a budapesti Szent Imre Kollégium igazgató­jává nevezték ki s ebben az állásában érte el a pápai kamarási és a címzetes apáti méltóságot. 1918-ban a veszprémi püspök mellé került oldalkanonoknak és iroda­igazgatónak. 1919 októberében szentelték váci püspökké a veszprémi székesegyházban. Rendkívül sokat tett a papnevelés előmozdítása ügyé­ben. A váci szemináriumot újjáalakította és sok helyen létesített új lelkészi állomásokat. Résztvett az amszterdami és csikágói eufcariszti­kus kongresszuson s úgy az Egyesült-Államoknak, mint Kanadának magyarjait meglátogatta. Élénk irodalmi munkásságot fejt ki. Főbb munkái: „A kölcsönös igazságosság a katolikus erkölcstanban", „A bérmálás kegyelme". Cikkeit a különböző folyóiratok és lapok igen gyakran közlik. Az elmúlt ciklusban gyakran látogatta a felsőház üléseit s mint a közoktatásügyi, valamint a népjóléti és munkaügyi bizottság tagja, résztvett a felsőház törvényalkotó munkásságában. Tagja a Szent István Akadémiának, elnöke a Katolikus Tanügyi Tanácsnak, a belügyminiszter által kinevezett tagja a Kivándorlási Tanácsnak. A kormányzó 1935 márciusában az egyházkormányzat és a hitélet terén szerzett érdemei elismeréséül az I. osztályú Magyar Érdemkereszttel tüntette ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom