1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Vitéz Kenyeres János - Kenyeres K. Miklós

297 Amikor Kenéz Béla kereskedelmi miniszter Tóth Tibor vezetésével újjászervezte a szénkormánybiztosságot, egy ideig ott működött. Közben szorgalmasan ápolta azokat a politikai összeköttetéseket, amelyeket még a régi egységes pártban szerzett s amikor Szuhányi Antal képviselő elhunytával a csengeri kerületben időközi választást írtak ki, a kormánypárt hivatalos jelöltjének támogatására ő is megjelent a kerületben

1 s ismeretséget kötött a megye politikai életében előkelő szerepet játszó családokkal. Az 1935 márciusában kiírt általános választás során a Nemzeti Egység pártja hivatalosan jelölte a beregszászi kerületben. A kerület volt képviselője, Bajcsy Zsilinszky Endre szenvedélyes választási harcba bocsátkozott vele s a „Szabadság" hasábjain élesen támadó cikkekben valóságos hadjáratot folytatott ellene. Még az Országos Vitézi Székhez is panasszal fordult amiatt, hogy zsidó származású jelölttel kell élethalál harcot vívnia. A választáson Kenyeres Miklós győzött s miután mandátumát benyújtotta, Bajcsy Zsilinszky Endre folytatta ellene támadásait, hívei pedig a választást petícióval támadták meg. Mivel Kenyeres Miklós az elhangzott vádakra sehol nem válaszolt, Zsilinszky módot óhajtott nyújtani neki, hogy tisztázza magát és intellektuális közokirathamisítás bűntette címén bűnvádi feljelentést tett ellene, amelyben azzal vádolta, hogy a Kenyeres nevet jogtalanul használja, voltaképen Kaufmann Mózes a neve s Kaufmann Náthán biharmegyei, béli rabbi fia. Ezzel kezdődött az úgynevezett „Kenyeres-ügy", amely ismételten foglalkoztatta a közvéleményt. Kenyeres Miklós hírlapi nyilatkozatban csak annyit szögezett le, hogy az ellene elhangzott vádak alaptalanok és értük majd elégtételt szerez. Röviddel később azonban Ivády Bélához; a Nemzeti Egység Pártjának elnökéhez intézett levelében bejelentette, hogy a pártból kilép. 1935 május 22-én a képviselőházat is foglalkoztatta az úgynevezett Kenyeres-ügy, mert Dinnyés Lajos interpellációt intézett a belügyminiszterhez amiatt, hogy terheli-e felelősség, vagy mulasztás valamelyik közigazgatási hatóságot Kenyeres-Kaufmann Miklós névhasználata ügyében. Interpellációjában hivatkozott arra, hogy a hivatalos jelölő nyilatkozaton és az ajánlási íveken Kenyeres-Kaufmann Miklós mint „műszaki főtanácsos" szerepel, holott műegyetemi tanulmányait nem fejezte be és így ezt a mérnöki minősítéshez kötött címet nem viselheti, de névváltozásával kapcsolatban is különös jelenségeket észleltek. Kozma Miklós belügyminiszter ideiglenes válaszában kijelentette, hogy Kenyeres Miklós névváltoztatása 1933 június 7-én kelt anyakönyvi kivonat alapján történt, végleges válaszában, június 3-án pedig utalt arra, hogy az anyakönyvvezető a kiadott belügyminiszteri rendeletnek megfelelően járt el, amidőn Kenyeres Miklós házassága alkalmából esküvel erősített vallomása alapján vette fel a személyi adatokat. Illetőségi bizonyítványát a belügyminiszter kijelentése szerint úgy szerezte meg, hogy a trianoni békeszerződés életbelépését megelőzően négy esztendővel 1921 előtt helybenlakást igazolt Budapesten s az adófizetésről okmányt nyújtott be, amit akkor elfogadtak. Az adóhivatalban azonban nem