1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Vitéz Kenyeres János - Kenyeres K. Miklós

297 Amikor Kenéz Béla kereskedelmi miniszter Tóth Tibor vezetésével újjászervezte a szénkormánybiztosságot, egy ideig ott működött. Közben szorgalmasan ápolta azokat a politikai összeköttetéseket, amelyeket még a régi egységes pártban szerzett s amikor Szuhányi Antal képviselő elhunytával a csengeri kerületben időközi választást írtak ki, a kormánypárt hivatalos jelöltjének támogatására ő is meg­jelent a kerületben 1 s ismeretséget kötött a megye politikai életében előkelő szerepet játszó családokkal. Az 1935 márciusában kiírt álta­lános választás során a Nemzeti Egység pártja hivatalosan jelölte a beregszászi kerületben. A kerület volt képviselője, Bajcsy Zsi­linszky Endre szenvedélyes választási harcba bocsátkozott vele s a „Szabadság" hasábjain élesen támadó cikkekben valóságos hadjára­tot folytatott ellene. Még az Országos Vitézi Székhez is panasszal fordult amiatt, hogy zsidó származású jelölttel kell élethalál harcot vívnia. A választáson Kenyeres Miklós győzött s miután mandátu­mát benyújtotta, Bajcsy Zsilinszky Endre folytatta ellene támadá­sait, hívei pedig a választást petícióval támadták meg. Mivel Kenye­res Miklós az elhangzott vádakra sehol nem válaszolt, Zsilinszky módot óhajtott nyújtani neki, hogy tisztázza magát és intellektuális közokirathamisítás bűntette címén bűnvádi feljelentést tett ellene, amelyben azzal vádolta, hogy a Kenyeres nevet jogtalanul hasz­nálja, voltaképen Kaufmann Mózes a neve s Kaufmann Náthán biharmegyei, béli rabbi fia. Ezzel kezdődött az úgynevezett „Kenye­res-ügy", amely ismételten foglalkoztatta a közvéleményt. Kenyeres Miklós hírlapi nyilatkozatban csak annyit szögezett le, hogy az el­lene elhangzott vádak alaptalanok és értük majd elégtételt szerez. Röviddel később azonban Ivády Bélához; a Nemzeti Egység Pártjá­nak elnökéhez intézett levelében bejelentette, hogy a pártból kilép. 1935 május 22-én a képviselőházat is foglalkoztatta az úgynevezett Kenyeres-ügy, mert Dinnyés Lajos interpellációt intézett a belügy­miniszterhez amiatt, hogy terheli-e felelősség, vagy mulasztás vala­melyik közigazgatási hatóságot Kenyeres-Kaufmann Miklós névhasz­nálata ügyében. Interpellációjában hivatkozott arra, hogy a hivata­los jelölő nyilatkozaton és az ajánlási íveken Kenyeres-Kaufmann Miklós mint „műszaki főtanácsos" szerepel, holott műegyetemi ta­nulmányait nem fejezte be és így ezt a mérnöki minősítéshez kötött címet nem viselheti, de névváltozásával kapcsolatban is különös je­lenségeket észleltek. Kozma Miklós belügyminiszter ideiglenes vála­szában kijelentette, hogy Kenyeres Miklós névváltoztatása 1933 jú­nius 7-én kelt anyakönyvi kivonat alapján történt, végleges vála­szában, június 3-án pedig utalt arra, hogy az anyakönyvvezető a ki­adott belügyminiszteri rendeletnek megfelelően járt el, amidőn Ke­nyeres Miklós házassága alkalmából esküvel erősített vallomása alapján vette fel a személyi adatokat. Illetőségi bizonyítványát a belügyminiszter kijelentése szerint úgy szerezte meg, hogy a tria­noni békeszerződés életbelépését megelőzően négy esztendővel 1921 előtt helybenlakást igazolt Budapesten s az adófizetésről okmányt nyújtott be, amit akkor elfogadtak. Az adóhivatalban azonban nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom