1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Kéthli Anna - Dr. Klein Antal

298 tudták megállapítani, hogy tényleg fizet-e adót, vagy sem. Később félhivatalosan jelentették, hogy a lefolytatott vizsgálat alapján Kenyeres budapesti illetőségét hatályon kívül helyezték. Kenyeres utolsó hírlapi nyilatkozatában is azt hangoztatta, hogy az ellene emelt vádakat és állításokat bizonyítékokkal fogja megdönteni. Kéthli Anna (Budapest I, Szociáldemokrata Párt) 1889-ben Budapesten született. Római katolikus, hajadon, magántisztviselő, a Magyarországi Magántisztviselők Szövetségének alelnöke. Iskoláinak elvégzése után magánhivatalnoki pályára ment és már korán belekapcsolódott a szociáldemokrata nőmunkások szervezkedési mozgalmába. 1917-ben a Magyarországi Magántisztviselők Szövetségének tisztviselője, később vezetőségi tagja lett, 1919 végén pedig a szociáldemokrata Központi Nőszervező Bizottság tagjává választották meg. Felelős szerkesztője a Nőmunkás című folyóiratnak. A szocialista nőmozgalom egyik vezetője és, széleskörű publicisztikai tevékenységet folytat. A második nemzetgyűlés idején lett elsőízben képviselő, amikor a főváros budai kerületében választották meg. Az 1927. évi országgyűlésen is ezt a kerületet képviselte. 1931-ben ugyanitt és Szegeden is megválasztották s utóbbi mandátumát tartotta meg. Szorgalmas tagja volt a képviselőháznak, tartalmas felszólalásaival s készültségével mindig általános figyelmet keltett. Egyénisége rokonszenvessé tette a Ház minden oldalán, egyízben azonban nagy vihart okozott antimilitarista felszólalásával. Egyike a Ház elismert szociálpolitikusainak. Dr Klein Antal (Tolna, Független Kisgazdapárt.) 1885-ben született Gádoron, Bács-Bodrog vármegyében. Római katolikus, nyugalmazott főispán. A budapesti egyetemen jogi doktorátust szerzett, az innsbrucki egyetemen két éven át teológiai és íiilozófiad tanulmányokat folytatott. Hosszabb 'tanulmányútról hazatérve a bírói pályára lépett, amelyet azonban betegsége miatt ott kellett hagynia és gazdálkodni ment a Paks melletti Biritó-pusztára. A bolsevizmus bukása után Tolna vármegyében egyik alapítója és szervezője volt a kisgazdapártnak. 1920 májusában Tolna vármegye főispánjává nevezték ki. A második nemzetgyűlésnek az időközi választások során lett tagja, amikor a tolnai -