1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Latin és görögszertartású római katolikus egyháznagyok - Miklósy István - Dr. Rott Nándor

30 dúlt ki és tért vissza Szombathelyre. IV. Károly király első visszatérési kísérlete alkalmával az ő vendége volt. A kormányzó 1931 júliusában a közélet és az egyházi élet terén szerzett érdemei elismeréséül az I. osztályú Magyar Érdemkereszttel tüntette ki. Mildősy István (Hajdúdorogi görög katolikus püspök) 1857-foen született a zemplénvármegyei Rákóc községben. A középiskolát Ungvárott vé­gezte, a teológiát Ungvárott és Budapesten. Tanulmányai befejezése után előbb püspöki fogalmazóvá, majd az ungvári görög katolikus 'kántortanító-intézet tanárává s egyben a papi árvák: ungvári nevelőintézete igazgatójává nevez­ték ki. 1884-ben áldozópappá szentelték. 1888-ban ismét a püspöki aulába került s mint püspöki titkár, összesen hat évet töltött el Pásztélyi János, majd Firtzák Gyula püspök oldalán. Érdeinei elismeréséül a pápa már 1890-ben pápai tiszteletbeli káplánná nevezte ki. 1894-ben a sátoraljaújhelyi lelkészi javadalomba került, minit az egyházkerület esperese. Lelkészfcedése alatt a város egyik legnépszerűbb és legtekin­télyesebb tényezője lett, mint a kórházi bizottság elnöke, nagyban elő­segítette a zemplénvármegyei Erzsébet-közkórház létesítését. 1905-ben Zemplén vármegye főesperesi méltóságába emelkedett s 1907-ben meg­kapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét. 1913^ban hajdúdorogi püspökké nevezték ki. Dr Rótt Nándor (Veszprémi megyéspüspök) 1869-ben született Bodenstadtban. A közép­iskolát részben a budapesti piaristáknál, rész­ben az esztergomi bencéseknél, a teológiát és filozófiát pedig a római egyetemen végezte. Ott is avatták doktorrá és szentelték pappá 1896-ban. Ezután öt évig működött mint tanulmányi fel­ügyelő és tanár az esztergomi papnevelő intézet­ben. 1902Hben udvari káplán és a bécsi Augus­tinaeum igazgatója lett. 1904-ben pápai kama­rássá, 1911-ben a központi papnevelő kormány­zójává és 1917nben veszprémi püspökké nevezték ki. Áldásos tevékeny­ségével igen nagy eredményeket ért el. Tizennyolcévi püspöksége alatt tizennyolc új plébániát alapított. Ő alapította meg a veszprémi kis-

Next

/
Oldalképek
Tartalom