1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Latin és görögszertartású római katolikus egyháznagyok - Gróf Mikes János

29 állította a fővárosban a két Szent Imre-kollégiumot, hogy a vidékről a fővárosba áramló ifjúság anyagi gondok nélkül végezhesse tanulmá­nyait s megfelelő ellenőrzés és fegyelem mellett megőrizhesse erkölcsi integritását is. A budai kollégiumot igazgatói minőségben maga vezette 1911^ig, amikor iá király előterjesztésére a, pápa csanádi püs­pökké nevezte ki. Az összeomlás alatt négy esztendőn át nagy erővel védte a katolikus egyház és a magyarság érdekeit, úgyhogy az oláh kormány 1923-ban székhelyéről, Temesvárról kiutasította, ő alapította meg a szegedi Szent Imre-kollégiumot, az új tanítóképző-intézetet, a papnevelő-intézetet és a katolikus tanoncinternátust. • Az ő útbaigazí­tása mellett fejezték be 1930 októberében a szegedi fogadalmi templo­mot, melynek világhírű főoltárát saját költségén emeltette. A kor­mányzó érdemei elismeréséül az I. osztályú Magyar Érdemkereszttel tüntette 'ki. Elnöke a Képzőművészeti Társulatnak. Gróf Mikes János ( Szombathelyi megyéspüspök) 1876-ban született Zabolán. A középiskolát a jezsuiták kalksburgi intézetében, a teológiát pedig az innsbrucki egyetemen végezte, amely­nek hittudományi kara 1914-ben tiszteletbeli doktorává avatta. 1899-ben szentelték pappá és előbb Gyergyőújfaluban káplán volt, majd két évvel később ugyanott plébánossá választották. Hat évet töltött itt s igen élénk társadalmi és egyházi tevékenységet fejtett ki. Katolikus nép­köröket, keresztény fogyasztási és hitelszövetke­zeteket alapított. 1906-ban székelyudvarhelyi plébános lett és püspöke főesperessé nevezte ki. Ő restauráltatta a templomot és plébániaházat, új katolikus főgimnáziumot építtetett és a régi gimnáziumot nevelő­intézetté alakította át. Nagy érdemeket szerzett az Oltáregyesület, a kongregációk s a szegényügy felkarolása körül is. 1911-ben a szombat­helyi egyházimegye püspöke lett. Püspöksége alatt igen sokat tett hívei és papsága lelki életének emelésére. Szombathelyi Újság címmel kato­likus napilapot alapított. Toursból ereklyéket szerzett Szent Márton püspöknek, székvárosa szülöttének s az egyházmegye védőszentjének földi maradványaiból és azt országos ünnepély keretében elhelyezte az általa készíttetett díszes márványoltárba. Több ízben rendezett misz-^ sziót s évente tart szentgyaikorlatokat és konferenciákat. Megalapította az Egyházmegyei. Takarékpénztárt és töibb virágzó katolikus intéz­ményt keltett életre. Restaurálta a püspöki székesegyházat és a püspöki palota belsejét, amelyben értékes képtárt gyűjtött össze. A forradalom alatt is kitartott meggyőződése mellett s ezért a celldömölki bencés apátságba internálták, ahonnan a kommunisták a budapesti gyűjtő­fogházba szállították. Innen csak a kommunizmus bukása után szaba-

Next

/
Oldalképek
Tartalom