1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - vitéz dr. Árvátfalvi Nagy István

213 Bethlen István gróf vezetésével résztvett a Nemzeti Egyesülés Pártjának megalakításában, majd később a MANSz szervezésében és megalapításában. A bolsevizmus alatt fogságba vetették és szabadulása után Bécsben mint Bethlen István gróf munkatársa az ellenforradalmi komitében működött. A kommün bukásakor visszavonult a politikai élettől 1922 októberéig, amikor Bethlen István gróf miniszterelnök felkérésére elvállalta a miniszterelnökség sajtóosztályának vezetését. Ebben a fontos munkakörben majdnem öt évet töltött és működésével a magyar sajtó osztatlan elismerését szerezte meg. 1926-ban a békési kerület megválasztotta országgyűlési képviselőjévé, 1927 januárjában pedig igazságügyi államtitkárrá nevezték ki. Ebben a munkakörében is értékes munkásságot fejtett ki, Zsitvay Tibor igazságügyminiszter oldalán résztvett minden igazságügyi törvényalkotás előkészítésében. A kormányzó 1929-ben a II. osztályú magyar érdemkeresztet a csillaggal adományozta számára. A Bethlen-kormány lemondásakor saját kérésére mentette fel a kormányzó s ugyanekkor buzgó és eredményes működéséért elismerésében részesítette. Az 1931. évi általános választáson Pápa városa választotta meg képviselőjének, de a legutóbbi választáson visszatért régi kerületébe, amely újból megválasztotta. vitéz dr Árvátfalvi Nagy István (Zalaegerszeg, Nemzeti Egység Pártja) 1893-ban született Nagyszebenben, székely nemesi családból. Református, ügyvéd. A középiskolát a szászvárosi és székelyudvarhelyi református kollégiumokban végezte s a Pázmány Péter Tudományegyetemen 1918-ban avatták királygyűrűs doktorrá. Parisban volt tanulmányúton, amikor kitört a világháború. 1915 januárjában mint kadett ment a harctérre és végigküzdötte az ivangorodi, varsói és bresztlitovszki harcokat. Szuronyroham közben súlyos sérülést szenvedett. Mindkét lábát fegyvergolyóval lőtték át, az egyiket majdnem tőből amputálták, a másikon csonttörés miatt ma is állandó nyilt sebe van. Százszázalékos hadirokkant, több hadikitüntetés tulajdonosa. 1916 tavaszán került vissza a fővárosba, letette szigorlatait, majd az ügyvédi vizsgát s 1918 óta ügyvédi gyakorlatot folytat. A kommün után a Hadirokkant Otthon adminisztratív igazgatója lett. Két év után az Országos Hadigondozó Hivatal segélyezési osztálya vezetőjének nevezték ki, de elhárította magától ezt a tisztséget s azóta egyedül ügyvédi hivatásának él. Hét éven át ügyészi megbízóttja volt a pestvidéki járásbíróságnak és ma is honvédségi védő. A Hadirokkantak Országos