1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - vitéz dr. Balogh Gábor

214 Nemzeti Szövetsége újjászervezésekor társelnökké, egy év múlva ügyvezető elnökké választotta meg, 1931 óta pedig a szövetség országos elnöke. Minden munkásságát arra fordította, hogy a szövetséget felvirágoztassa s a hadigondozottakat a hazafias irány szolgálatába állítsa. Főszerkesztője a Hadirokkantak Lapjának, amelyben sok vezércikke jelent meg. A rokkanttörvény meghozatalában is résztvett s Rokkanttörvény Kezikönyve című műve néhány hónap alatt elfogyott. Az ügyvédi közéletben is jelentős szerepe van. Választmányi tagja a Budapesti Ügyvédi Kamarának. A főváros közéletében 1920 óta visz tevékeny szerepet. 1930 óta frontharcos programmal volt tagja a törvényhatósági bizottságnak. A hadigondozás terén szerzett érdemeiért a kormányfötanácsosi címet kapta. Vezetőségi tagja az Országos Ügyvéd-Szövetségnek, igazgatósági tagja az Országos Ügyvéd-Otthon Egyesületnek, alelnöke a Had viselt. Ügyvédek Országos Szövetségének, alelnöke a Társadalmi Egyesületek Szövetségének és még sok társadalmi egyesület vezetőségében foglal helyet. Közéleti munkásságát a TESz jubileumi érdemkeresztjével és aranyérmével jutalmazta. Tulajdonosa a Frontharcos Szövetség nagyjelvényének, a Vasutasezred díszjelvényének és a HONSz kitüntető díszjelvényének; vitéz dr Balogh Gábor (Nagybajom, Nemzeti Egység Pártja) 1883-ban született Kolozsvárott. Református, budapesti gyakorló ügyvéd, az Országos Vitézi Szék ügyésze. Főiskolai tanulmányait a kolozsvári Ferenc József-tudományegyetemen kitüntetéssel végezte, majd 1910-ben ügyvédi diplomát szerzett és ettől kezdve a háború kitöréséig Kolozsvárott folytatott ügyvédi gyakorlatot. 1914-ben önként jelentkezett frontszolgálatra és a volt 1. közös huszárezred kötelékében küzdötte végig a háborút. A harctéren tanúsított áldozatkész és bátor magatartásáért a legénységi arany, nagyezüst és kisezüst vitézségi érmekkel tüntették ki. Erdély megszállása után ügyvédi gyakorlatát nem folytathatta, mert a hűségeskü letételét megtagadta. 1919 októberében Budapestre költözött és azóta itt folytat ügyvédi gyakorlatot. 1921-ben a kormányzó vitézzé avatta s egyben az akkor létesített Vitézi Rend országos ügyészévé nevezte ki. A Vitézi Rend felépítésében és fejlesztésében szerzett érdemeiért a kormányzó 1931-ben dicsérő elismeréssel tüntete ki. Országos elnöke az Arany Vitézségi Érmesek Egyesületének, elnöke a budapesti vitéz ügyvédek csoportjának. Főleg földbirtokpolitikai és közgazdasági kérdésekkel foglalkozik. ..