1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A Kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Dr. Teleszky János

168 Dr Teleszky János 1868-ban született Nagyváradon. Római katolikus, belső titkos tanácsos, nyugalmazott pénzügyminiszter. Jogi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen fejezte be s a doktori diploma megszerzése után a pénzügyminisztérium szolgálatába lépett. 1903-ban mint miniszteri osztálytanácsos, a minisztérium költségvetési és zárszámadási osztályának élére került s e nehéz és felelősségteljes ügykörben kiváló működésével magára vonta Wekerle Sándor pénzügyminiszter figyelmét. Ettől az időtől Wekerle miniszter oldalán résztvett a legfontosabb kiegyezési tárgyalásokon. 1909-ben miniszteri tanácsossá nevezték ki, néhány hónapra rá pedig megkapta az államtitkári címet. 1911-ben valóságos államtitkár lett, 1912 tavaszán pedig Lukács László miniszterelnök előterjesztésére őt nevezte ki a király pénzügyminiszternek. Tárcáját a Tisza-kormányban is megtartotta, Tisza István grófnak egyik legbensőbb híve volt. A képviselőházban a nagybecskereki kerület mandátumával foglalt helyet. Miniszterségének idejére esik a világháború első három esztendeje és vele a háborús pénzügyi politika roppant nagy feladatai, amelyeknek emberül megfelelt. Emellett sok jelentős alkotás fűződik nevéhez, így a bankszabadalom, a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének életrehívása, a földgáztörvény, az új adótörvény életbeléptetése, az érme- és pénzrendszer rendezése és a nyugdíjtörvény. A király érdemeinek elismeréséül 1915-ben belső titkos tanácsossá nevezte ki. Az ő minisztersége idején bocsátották ki a hadikölcsönök legnagyobb részét. 1917 júniusában, Tisza István gróf lemondásakor ő is megvált tárcájától s ellenzékbe ment. A forradalom kitörésekor teljesen visszavonult a közélettől. Amikor az alkotmányosság helyreállt, az Országos Pénzügyi Tanács elnökségét vállalta el s emellett a pénzügyi szindikátus elnöki székében és az Országos Takarékossági Bizottságban fejtett ki rendkívül értékes munkásságot. Politikai szerephez akkor jutott ismét, amikor a kormányzó felsőházi taggá nevezte ki. Nagy része volt a szanálás sikerében is. Az utolsó idők minden pénzügyi és gazdasági törvényalkotásánál gyakran vették igénybe kiváló tudását. Igen nagy szerepe volt 1931 őszén a pénzügyi válság leküzdésében. Károlyi Gyula gróf felajánlotta neki kormányában a pénzügyi tárcát, de nem vállalta el, azonban tudásával rendelkezésére állott a kormánynak, amely őreá bízta a legszigorúbb takarékosság elvének a tárcák költségvetésében való keresztülvitelét. Tagja a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának, elnöke az Első Magyar Biztosító Társaság igazgatóságának, alelnöke a Pesti Magyar Banknak, tagja a Magyar Statisztikai Társaságnak.