1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A Kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Dr. Ripka Ferenc

161 Őszén bevonult és egy évig harctéri szolgálatot teljesített. A koronázáskor a Lipót-renddel tüntették ki. Az összeomlás uán visszavonult birtokára gazdálkodni. 1919 márciusában a bolsevisták elfogták, de kiszabadult és a fővárosban Bethlen István gróffal együtt a nemzeti egység pártjának megszervezésén fáradozott. Amikor újabb elfogatóparancsot adtak ki ellene, menekülni volt kénytelen. Bécsbe ment, csatlakozott Bethlen István gróf csoportjához, és Bécsben és Szegeden résztvett az ellenforradalmi munkában. A kommün leverése után Bécsben a bécsi komité ügyeit likvidálta, 1919 szeptemberében pedig Pest és Szolnok vármegye, valamint Kecskemét kormánybiztosává nevezték ki. 1921 április 14-én a Bethlen-kormány belügyminisztere lett s tárcáját megtartotta december 3-ig, amikor Klebeisberg Kunó grófnak adta át. Az első nemzetgyűlésben pártonkívüli programmal Pécs, a másodikban és az 1931. évi országgyűlésben egységespárti programmal Nagykőrös mandátumával foglalt helyet. A kormányzó 1928-ban az I. osztályú Magyar Érdemkereszttel tüntette ki. 1935 júniusában, pedig felsőházi taggá nevezte ki. Dr Ripka Ferenc 1871-ben született Isaszegen. Római katolikus, Budapest nyugalmazott főpolgármestere. Középiskoláit Budapesten, az egyetem jogi karát részben ugyanitt, részben Kolozsvárott végezte. Tanulmányútjai során megfordult Nyugateurópa minden államában és a Balkánon. Főként a világítási telepeket és az üzemüket ellátó forrásokat tanulmányozta s mint a Ganz-féle villamossági társaság főtitkára résztvett a legtöbb magyar világítóüzem megszervezésében. Gyakorlati tapasztalatait a főváros törvényhatóságában is érvényesítette. Mint közismert szakembert hívta meg a főváros tanácsa a városi kezelésbe vett gázművek vezérigazgatóhelyettési állásba, később pedig a vezérigazgatói székbe. Nevéhez fűződik az óbudai gázgyár építése, amely mind szakszerű berendezésével, mind népjóléti intézményével a legnagyobb elismerést keltette. Nagy része volt a székesfővárosi elektromos áramszolgáltató üzem megváltásában, általában a fővárosi üzemek fejlesztésében is. Mint törvényhatósági bizottsági tag már régóta tekintélyes szerepet tölt be a főváros közéletében. 1925 júliusában Budapest székesfőváros főpolgármestere lett s az új fővárosi törvényben ráruházott nagy hatalommal mindig a főváros javára élt. 1926-ban kisebbségben maradt a polgármesterválasztásnál, pártja azonban megerősödött és a fővárosi politika egyik irányítója lett. Budapest idegenforgalmának emelésében nagy érdemeket szerzett. Ő teremtette meg a Szent István-hét nagy vonzóit