1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A Kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Dr. Scitovszky Tibor

162 erejű ünnepsorozatát. A katolikus társadalmi mozgalmaknak is tevékeny részese. 1932-ben vonult nyugalomba. Érdemes irodalmi munkásságra tekint vissza. Jelentősebb müvei: Mechwart-Album, Gödöllő, a királyi család otthona; Erzsébet királyné Gödöllőn; A városi közüzemek és azok szervezete; Bécs és Berlin világítási közüzemei; Budapest elektromos telepe. Közgazdasági és városgazdasági kérdésekről sok előadást tartott. Udvari tanácsos, a Ferenc József-rend lovagja. Tulajdonosa a II. osztályú magyar érdemkeresztnek a csillaggal és még sok más kitüntetésnek. Fonyód díszpolgára. Dr Scitovszky Tibor 1875-ben született Nőtincsen, Nógrád megyében. Római katolikus, nyugalmazott külügyminiszter, a Magyar Általános Hitelbank vezérigazgatója. A középiskolát a Jezsuitarend kalksburgi főgimnáziumában és a bécsi Theresianumban végezte el, azután a budapesti tudományegyetem jogi fakultására iratkozott be és jogi tanulmányait részben itt, részben pedig a párisi Sorbonneon abszolválta, majd államtudományi doktorátust szerzett. Tanulmányainak befejezése után a kereskedelmi minisztérium kötelékében állami szolgálatba lépett. Főképpen kereskedelempolitikai kérdésekkel foglalkozott és közreműködött Magyarország külkereskedelmi szerződéseinek megkötésénél, valamint az Ausztriával folytatott kiegyezési tárgyalásoknál. A háború idején mint a kereskedelmi minisztérium delegátusa, fontos szerepet töltött be a központi hatalmak között felmerült gazdasági kérdések elintézésében. A háború után, a béketárgyalások idején a külügyminisztérium szolgálatába lépett s a következő években fontos nemzetközi konferenciák egész során vett részt. Ott volt a Neuilly-sur-Seineben tartott béketárgyaláson, az utódállamok 1920 novemberében folytatott portorosei tanácskozásán, a bruxellesi pénzügyi tárgyalásokon, a génuai konferencián, a soproni kérdésekkel foglalkozó velencei konferencián, majd a marienbadi és brucki tanácskozásokon. A külügyminisztériumból 1922-ben államtitkári rangban tért vissza a kereskedelemügyi minisztériumba. Még ugyanebben az évben nyugállományba ment és a Magyar Általános Hitelbank igazgatója lett. 1924 novemberében elvállalta a külügyi tárcát, amelyet 1925 március 17-ig vezetett. Mint külügyminiszter több jelentős beszédet mondott, különösen emlékezetes az a felszólalása, amelyben visszautasította Dúca román külügyminiszternek a kivándorolt erdélyi magyarok ügyében elfoglalt álláspontját. A külügyi tárca éléről történt távozása után a Magyar Általános Hitelbank vezérigazgatója lett. A kormány megbízásából is többízben vett részt fontos gazdaságpolitikai és pénzügyi tárgyalásokon. Tulajdonosa az I. osztályú Magyar Érdemkeresztnek.