1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A vármegyei és városi törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Báró Vojnits Sándor

115 megörökítette. Tekintélyes szerepe van a város és Baranya vármegye életében. Pécs város törvényhatósági bizottságának örökös tagja. Sok érdekképviseletnek és egyesületnek vezetésében vesz tevékeny részt. Elnöke a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamarának, alelnöke a Pécsi Gyáriparosok Szövetségének, elnöke a Takarékpénztárak és Bankok Somogy, Tolna és Baranya vármegye területére alakult pécsi körzetének, igazgatósági tagja és vidéki intézőbizottsági tagja a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének. Elnöke a Somogy-, Tolna-, Baranyai Evangélikus Egyházmegye pénzügyi bizottságának, Pécs város mezőgazdasági bizottságának, az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara közgazdasági bizottságának, a TESz pécsi kerületének, a Magyar Nemzeti Szövetség pécsi osztályának, a Pécs-Baranyai Kertész Egyesületnek, a Magyar Üszó Szövetség délnyugati kerületi csoportjának, a Pécsi Atlétikai Clubnak. Társelnöke a Baranya-Pécsi Aero Clubnak és a Pécs-Baranyai Auto Clubnak, valamint az Országos Magyar Méhészeti Egyesületnek. Elnöke az Első Pécsi Bőrgyárnak. A Magyar Reviziós Liga képviseletében 1927-ben résztvett a Rothermere lordnál tisztelgő küldöttségben. Elsősorban közgazdasági vonatkozásban, valamint ipari és pénzügyi téren fejt ki közéleti tevékenységet, a felsőház bizottságaiban és a plénumban a vidéki gazdasági élet érdekeinek szószólója. A kormányzó 1927-ben tüntette ki a kincstári főtanácsosi címmel. Báró Vojnits Sándor (Bács-Bodrog vármegye törvényhatóságának választottja) 1865-ben született Szabadkán. Római katolikus, belső titkos tanácsos, földbirtokos. A magyaróvári gazdasági akadémián gazdászoklevelet szerzett. Közéleti pályáját 1896-ban kezdte meg. Ekkor választotta meg elsőízben képviselőjének szabadelvűpárti programmal a szabadkai első választókerület, amelyet tizenöt éven át képviselt. Kétízben volt tagja a delegációnak. Mint a munkapárt elnöke, a világháború alatt ő létesítette és tartotta fenn a párt hadikórházát. Egyik legbizalmasabb barátja volt gróf Tisza Istvánnak, miniszterelnöksége alatt ő intézte összes párbaj ügyeit. Mint vezetősegéd szerepelt Tisza négy híres kardpárbajánál, Károlyi Mihály gróffal, Széchényi Aladár gróffal, Pallavicini György, őrgróffal és Rakovszky Ivánnal szemben. A király 1912-ben bárói rangra emelte, 1917-ben pedig belső titkos tanácsossá nevezte ki. Elismert tekintély a lovassportban, ügető versenyistállója egyike a legelsőknek. Örökös tagja Bács-Bodrog vármegye törvényhatósági bizottságának. Sok társadalmi és sportegyesületben visel vezető tisztséget. • ;' 8*