1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A vármegyei és városi törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Báró Waldbott Kelemen - Dr. Wekerle Sándor

116 Báró Waldbott Kelemen (Zemplén vármegye törvényhatóságának választottja) 1882-ben született Tolcsván. Római katolikus, nagybirtokos. A középiskola után a katonai akadémiát végezte el s mint tényleges tiszt szolgált 1918-ig. Ekkor mint huszárőrnagy szolgálatonkívüli viszonyba került. A világháború idején mint század- és alosztályparancsnok, később mint vezérkari tiszt teljesített szolgálatot. Egyideig Ukrajnában, Kievben, mint a hadseregfőparancsnokság teljhatalmú tisztje, az ukrán élelmezési legfőbb tanácsnak tagja volt. Az összeomlás óta birtokán gazdálkodik és résztvesz a megyei közügyek intézésében, főleg közgazdasági téren. Elnöke az Országos Szőlő- és Borgazdasági Tanácsnak, a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének, az Országos Erdészeti Egyesületnek, az Országos Fagazdasági Tanácsnak, a Tiszajobbparti Vármegyék Erdészeti Egyesületének s még számos gazdasági és társadalmi egyesületben visel tisztséget. Zemplén vármegye törvényhatósága küldötte be a felsőházba, ahol különösen szőlészeti, erdészeti és tokajhegyaljai érdekeket szolgál, A közgazdaság összes ágaira kiterjedő kérdésekben, de különösen a magyar borgazdaság megmentése, a faprobléma és az Alföld fásítása, a vám- és tarifa-politika kérdésében szólalt fel többízben s előadója volt az új erdőtörvénynek. Tulajdonosa a Vaskorona-rendnek és sok más háborús kitüntetésnek. Dr Wekerle Sándor (Pest vármegye törvényhatóságának választottja) 1878-ban született Budapesten. Római katolikus, földbirtokos, volt pénzügyminiszter. Fia néhai Wekerle Sándor volt miniszterelnöknek és pénzügyminiszternek. Jogi tanulmányait Münchenben és Budapesten végezte. Utána állami szolgálatba lépett s a kereskedelemügyi minisztériumban kezdte meg pályáját. Már 28 éves korában a Kereskedelmi Akadémia tanára volt, ahol pénzügyi jogot és közgazdaságtant adott elő. 1906-ban, a koalíció uralomrajutása idején, kapcsolódott a politikai életbe. A breznóbányai kerület alkotmánypárti programmal képviselőjévé választotta meg. Gyakran szólalt fel a Házban, leginkább pénzügyi és közgazdasági kérdésekkel foglalkozott. Amikor kitört a világháború, bevonult, mint százados teljesített szolgálatot. A háború után újból elfoglalta katedráját, amelytől csak 1922-ben vált meg, amikor át-