1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A vármegyei és városi törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Végh Endre - Visnya Ernő

114 Végh Endre (Fejér vármegye törvényhatóságának választottja) 1856-ban született Vereben, Fejér megyében. Római katolikus, földbirtokos. A középiskola elvégzése után gazdasági pályára ment. Egy évig gazdasági gyakornok volt, majd katonai kötelezettségének tett eleget. Mint tartalékos hadnagy részvett Bosznia és Hercegovina megszállásában és félévet töltött frontszolgálatban. Előbb mint rendkívüli hallgató a József-műegyetem gazdasági tanszakának előadásait hallgatta, majd a magyaróvári gazdasági akadémiát végezte el s utána letelepedett családjának rábakövesdi birtokán és ott közel negyven éven át gazdálkodott. Élénk részt vett a vármegye gazdasági és társadalmi életében. 1912-ben megválasztották a Vármegyei Gazdasági Egyesület elnökévé és tisztségét hét éven át töltötte be. Amikor édesayja meghalt, családjával együtt Verébre költözött. Fejér vármegye törvényhatósága a felsőház megalakulásakor póttaggá, 1932-ben pedig felsőházi taggá választotta meg. Visnya Ernő (Pécs város törvényhatóságának választottja) 1879-ben született Pécsett. Evangélikus, kincstári főtanácsos, a Pécsi Takarékpénztár elnök-vezérigazgatója. Pécsett végezte el a felsőkereskedelmi iskolát s utána 1898-ban a Pécsi Takarékpénztár szolgálatába lépett. Pályáján gyorsan haladt előre. 1915-ben már az intézet vezérigazgatója volt. A világháború kitörésétől harctéri szolgálatot teljesített a szerb harctéren. A szerb megszállás idején minden hazafias megmozdulást támogatott, tevékeny részt vett azok vezetésében is. Intézete útján nagy összegekkel is segítette a helybenmaradt magyar hatóságokat és tisztviselőket, valamint később a nemzeti hadsereg Pécsett szervezkedő alakulatait. Ő vetette fel a megszállás idején a város által kibocsátott pénztárjegyek gondolatát, 1920 telén egyik vezetője volt annak a politikai küldöttségnek, amely azzal a feladattal ment Belgrádba, hogy Pasicsnál a szerbek védelme alatt erőszakoskodó Linder-rezsim elejtését szorgalmazza. Amikor Baranya a szerb megszállás alól felszabadult, 1922 márciusában Beremenden, a Nemzetközi Határmegállapító Bizottság előtt ő képviselte a város és Baranya vármegye kereskedelmi, ipari és közlekedési érdekeit. Érdemeit a város törvényhatósági bizottsága a szerb megszállást követő első közgyűlésén jegyzőkönyvi határozatban is