1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Az örökösjogú főrendi családok képviselői - Gróf Zelanka-Zelenski Róbert

74 nevezték ki miniszterelnökké, lemondott főispáni állásáról és nyugdíjba ment. Amikor kitört a világháború, gróf Tisza István miniszterelnök a hadsegélyző bizottságnak gróf Apponyi Albert elnöksége alatt álló népjóléti albizottsága vezetőségével bízta meg s e minőségben működött gróf Tisza István 1917-tien történt lemondásáig. 1922-ben megalapította a Magyar Légiforgalmi Társaságot és annak 1928-ig igazgatósági elnöke volt. Gróf Zelanka-Zelenski Róbert 1850-ben született Üjaradon. Római katolikus, belső titkos tanácsos, földbirtokos. Tanulmányait Firenzében, Parisban, Hohenheimban és Budapesten végezte s utána, 23 éves korában, átvette birtokainak és az azokkal összekötött ipartelepeknek vezetését. Kiváló gazda, birtokai híres mintagazdaságok, melyeket sok külföldi gazda is tanulmányozott. 1881-ben kapcsolódott a politikai életbe s 1905-ig országgyűlési képviselő volt. Eleinte a nemzeti, Széli Kálmán miniszterelnökségétől a szabadelvű, majd Tisza István idejében a nemzeti munkapárthoz tartozott. 1905-ben a beállott válság idején a ki<rály a helyzetről való véleményét kérte ki. 1906-tól nem vállalt képviselőséget, hanem elfoglalta helyét a főrendiházban. Fiatal korától élénk tevékenységet fejtett ki az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, valamint az Aradmegyei Gazdasági Egyesület életében. Az előbbi 1898-ban alelnökévé, 1918-iba:n elnökévé választotta, az utóbbinak pedig már 1876 óta elnöke. Tevékeny részt vett az első és legolcsóbb helyiérdekű vasút, az Arad—-Kőrösvölgyi vasút építésében, valamint az aradi vágón- és lokomotívgyár felállításában. Egyik alapítója az Arad-Csanádi Egyesült Vasutaknak, továbbá a Gazdák Biztosító Szövetkezetének. Az Arad-Csanádi Egyesült Vasútnak, illetve a román kisajátítás után ebből megmaradt Szeged-Csanádi Vasútnak és a Gazdák Biztosító Szövetkezetének mai napig elnöke. A forradalom kitöréséig elnöke volt a Magyar Szőlősgazdák Egyesületének, valamint egyideig a Szesztermelők Országos Egyesületének is. 1903-ban a király belső titkos tanácsossá nevezte ki, 1916-ban pedig, 40 évi közéleti munkássága elismeréséül, az I. osztályú Vaskoronareinddel tüntette ki. Rómában ő képviselte Magyarországot a nemzetközi mezőgazdasági intézet alapításánál s Magyarországnak Ausztriával szemben külön szavazatot vívott ki. Tanulmányútjai során bejárta egész Európát, Észak- és Dél-Amerikát, Észak-Afrikát, Indiát, Ceylont, Ausztráliát, Űjzélandot és a Polinéziai szigeteket. Nagy publicisztikai tevékenységet folytatott. Sok röpiratot írt közjogi, pénzügyi, tőzsdei, vámügyi, közgazdasági, politikai és szociális kérdésekről és sok cikke jelent wieg a Budapesti Hírlapban, Nemzeti Újságban, Köztelekben és más magyar, valamint különböző külföldi: német, angol, francia lapokban és folyóiratokban isr