1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - vitéz Somogyváry Gyula

365 gedi egyetemen jogtudományi doktorrá avatták, majd letelte az ügyvédi és a bírói vizsgát és Miskolcon ügyvédi irodát nyitott. 1930-ban jelent meg a politikai életben, amikor mint a Független Kisgazdapárt felvidéki csoportjának ügyésze igen erős szervező munkát indított a felsőmagyarországi vármegyékben. 1934 nyarán a párt hevesvármegyei" szervezetének kiépítéséhez fogott s a kápolnai kerületben valóságos mintaszervezetet alakított pártja részére. Az 1935. évi általános választáson fellépett Mayer János hivatalos jelölttel szemben, a választási küzdelem azonban annyira élessé vált, hogy utóbb mind a ketten visszaléptek és a kerületben Eckhardt Tibor kapott egyhangú mandátumot. Amikor Eckhardt lemondott s időközi választásra, került a sor, hét ellenjelölttel vette fel a küzdelmet. A választás kiírása előtt két héttel ki is tiltották a kerületből s csak a választást megelőző két nappal vonták vissza ezt a rendelkezést. Ellenjelöljei nem tudták a szükséges ajánlásokat megszerezni s így egyhangú mandátumot kapott a kápolnai kerületben. vitéz Somogyváry Gyula (Csorna, Nemzeti Egység Pártja) 1895-ben született a sopronmegyei Füles községben, ahol édesatyja a nagycenki Széchenyi-uradalom gazdatisztje volt. Római katolikus, író, a Magyar Telefonhírmondó és Rádió rt. irodalmi igazgatója. Somogyvárott és Budapesten végezte iskoláit. Már fiatalkorában megnyilvánult az irodalomhoz való vonzódása, első

x nyomtatásban közölt munkája már 13 éves korában jelent meg az egyik vidéki lapban. Újságírónak készült, de alig hogy hozzáfogott pályája megalapításához, kitört a világháború. Harminchathavi frontszolgálata alatt, amit az orosz, román és olasz harctéren töltött, sok kitüntetést szerzett s mint tartalékos főhadnagy fejezte be a háborút. 1918 őszén súlyos betegen került haza. Ebben az időben adta ki a Területvédő Liga irredenta verseit. Résztvett a Dormándy, majd a Lemberkovich-féle ellenforradalmi mozgalom szervezésében. Két testvérét letartóztatták s neki is menekülnie kellett a fővárosból. Jelentős szerepe volt a dunántúli ellenforradalmi mozgalomban s többízben végzett veszedelmes futárutat Siófok és a szegedi kormány bécsi megbízottja között. A nemzeti hadseregnek Siófokra való átvonulása után Siófokon, majd Székesfehérvárott katonáskodott. Székesfehérvárott jelent meg ugyancsak a Területvédő Liga kiadásában első versesfüzete, a „Gyújtogatás". 1920 tavaszán a Magyar Távirati Irodához került s mint a vidéki osztály vezetője résztvett a vidéki hírszolgálat megszervezésében. Később a belpolitikai hírszolgálat vezetését vette át, 1928-ban pedig a Magyar Telefonhírmondó és Rádió rt. irodalmi igazgatója lett. 1920 óta