1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Strausz István

366 sorra jelentek meg politikai, külpolitikai és irodalomesztétikai cikkei a sajtóban és a folyóiratokban. Egymásután láttak napvilágot költeményei és prózai írásai is. Munkái: Idők sodrában. Éjfél után (versek); Dal, amelyet nem daloltak végig;'A fejedelem stafétája (regények). Drámai dolgozatai gyakorta szerepelnek a rádióban és a színpadokon. A Nemzeti Színház 1933-ban mutatta be „Kitagadottak" cím alatt összefoglalt három történeti egyfelvonásosát, 1934-ben pedig „Hűség" című drámáját, amelyet igen nagy sikerrel adtak elő Sopronban is. Nagy könyvsikert ért el „Virágzik a mandulafa" című nagy háborús regényével, amelynek angol-, olasz- és németnyelvű fordítása most kerül sajtó alá. A kormányzó 1921-ben avatta vitézzé, a rádió hírszolgálata körül szerzett érdemeiért pedig legutóbb a III. osztályú Magyar Érdemkereszttel tüntette ki. Dr Strausz István (Marcali, pártonkívüli) 1865-ben született a gömörmegyei Barka községben. Római katolikus, nős, a Legfőbb Állami Számvevőszék nyugalmazott elnöke. A budapesti egyetemen avatták jogi és államtudományi doktorrá. Pályáját 1886-ban a belügyminisztériumban kezdte meg, 1891-tben a Legfőbb Állami Számvevőszékhez került. 1917-ben másodelnök, 1918-ban pedig a Legfőbb Állami Számvevőszék elnöke lett. 1920-ban vált meg az elnöki állástól és mint nyugdíjas több jótékony intézmény vezetését vállalta. Az államháztartásról, valamint a költségvetési és zárszámadási jogról több tanulmányt írt. A közigazgatási tanfolyamon a közjog előadója volt s ugyanakkor, amikor a Legfőbb Állami Számvevőszék másodelnöki állását ajánlották fel neki, a budapesti tudományegyetemre is meghívták az államháztartástan tanárának. Mint a pénzügyi és közigazgatási jog cenzora, hosszú ideig tagja volt az államszámvi'telitani állaímvizsga-foizottságnak és a budapesti tudományegyetemen az államvizsga-bizottságnak. Társadalmi téren már fiatalkorában jelentékeny szerepet vitt. Pályája kezdetétől résztvett a köztisztviselők szervezkedésében. Nagy szerepe volt a Köztisztviselők Szövetkezetének megalakításában és több éven át másodelnöke volt ennek az intézménynek. A katolikus egyház világi életében is tevékeny szerepet visz és nagy érdemeket szerzett. Nevéhez fűződik többi között a Szent Domonkos-rend budapesti zárdájának és templomának megépítése. A háború idején ő szervezte meg és vezette a Máriakongregáció hadikórházát, valamint a szegény hadbavonult katonacsaládapáik gyermekeinek napközi otthonát. XI. Pius pápa iá katolikus társadalmi élet terén szerzett érdemeinek elismeréséül a Nagy Szent Gergely-lovagrend parancsnoki keresztjével tüntette ki. A törvényhozásnak 1922-ben lett tagja, amikor a marcali kerület pártonkívüli