1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Farkas Tibor dr.

tolták a városból. Erre bevonult katonának, leszolgálta a három esztendejét s ekkor jött fel iá fővárosba, ahol idővel a szociáldemokrata párt vezéralakjai közé emelkedett. Eleinte a szakmájában dolgozott Pesten, de aztán szaktársainak bizalmából és rábeszélésére tisztviselői állást vállalt a cipésziparosok és segédek betegsegélyző pénztárában. Közben lelkiismeretes autodidakta munkával rengeteget tanult s a szociáldemokrata pártirodalom egyik legjobb ismerője volt, amikor <az országos cipészszakszervezet megalakulásakor annak főtitkárává választották. Ebből az állásából hivták meg 1911-ben a Magyarországi Szociáldemokrata Párt titkárságába, ahol azóta is, ujabban mint főtitkár, működik. Felelős szerkesztője a Népszavának, munkatársa a Szocializmusnak. 1922-ben került a törvényhozásba, amelynek azóta tagja. A budapesti déli kerület mandátumával foglalt helyet ugy a második nemzetgyűlésben, mint az 1927—31. évi országgyűlés képviselőházában s a/ uj Ilázban is, amelyben csakúgy, miként eddiig is volt, a iszociáldemokraia párt egyiiik vezérszónoka, főként politikai kérdésekben. Tipikus s/.ooiáldemokrata szónok, akit osztálya érdekeiért való harcában olykor szinte fékezhetetlen politikai szenvedély lüt át. amiért már igen gyakran került súlyos konfliktusba a többi pártokkal és az elnökséggel. A második nemzetgyűlés 1924 november 28-iki ülésén, amikor az elnök huszonnégy renitens képviselőt a parlamenti őrséggel vezettetett ki, ő is a megrendszabályozottak között volt s a mentelmi bizottságnak ez eseten kivül is gyakran kellett már vele foglalkoznia. Intézőbizottság! tagja a szociáldemokrata párt parlamenti frakciójának. FARKAS TIBOR ML (Zcűaegtrtzeg) 1883-ban született lYlsöbagodon, Zalavármegyében. Sopronban s a bécsi Thereshmumban járt középiskolába, azután jogot hallgatott I bécsi és a budapesti tudományegyetemen és jogtudor! s ügyvédi oklevelet szerzett. Tanulmányai azonban ezzel még nem értek véget. 1910- -<12-ben a cambridgei egyelem hallgatója vol,t; itt nemzetgazda>ági és iközjogi stúdiumokkal foglalkozóit ós Utóbb már maga tartott előadásokat Londonban a London Scbool úf Kconoinics and Politics-en mindkét tárgykörből. Hazatérve bírói pályára lépett. 1913-ban albironak nevezték ki táonorra, de röviddel utóbb kormánvkiildelésben Angliába ment, ahol ;i nagv ipari gócpontokon ÍM