1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Farkas Géza

a sztrájkkérdést tanulmányozta. Tanulmányai eredményét dol­gozta fel éppen, amikor kitört a háború, melyet a császári és királyi 11. sz. huszárezredben szolgált végig az orosz és az olasz fronton és amelynek befejezésekor századosi rangban szerelt le. A összeomlás után már nem tért viissza állami szolgálatba, mert a Károlyi-kormánynak nem akarta a hivatali esküt letenni. Haza­ment söjtöri (zalamegyei) birtokára, ott gazdálkodik azóta is és ott él közjogi és nemzetgazdasági stúdiumainak, amelyekneK eredménye több kisebb-nagyobb essay és egy angol nyelven irt munka az ametallikus pénzformákról. Eleinte csak vármegyéje politikai közéletében vett részt (ekkoriban ö szerkesztette Zala vármegye törvényhatósági bizottságának feliratát az első nemzet­gyűlés munkásságáról), de 1922-től kezdve az országos politiká­ban is szerepet játszott. Ekkor választották meg Zalaegerszegen pártonkívüli programmal a nemzetgyűlésbe s itt csakhamar fel­tűnt kiváló tudományos képzettségével, erősen legitimista érzüle­tével és liberális felfogásával. Az 1926. évi választásokon kisebbségben maradt Zalaeger­szegen Kray István báróval szemben, akinek mandátumát a köz­igazgatási bíróság megsemmisítette ugyian, akivel szemben azon­ban az ujabb választáson sem tudott győzedelmeskedni. Az ellen­zék akkoriban nélkülözte kiváló képességeit, főként a nagy pénz­ügyi és gazdasági vitákban, mig 1930 ban Pacsin újra kép­viselővé választották a lemondott Bartos János örökébe Anda­házy-Kasnya Bélává] szemben, még pedig Gaal Gaszton agrár­pártjának programmjával, amelyhez ezidötájt csatlakozott. Gaal (iaszlonnal együtt alapította meg 1931 telén a független kis­gazdapártot s annak padjain foglal helyet az uj Házban is, amelynek egyik legkiválóbb, legfelkészültebb tagja. FARKAS GÉZA (Szikszó) Farkasfalvi Farkas Géza 1874-ben szü­leteti. A Ludovlka Akadémián huszártisztté avattatván, az l. sz. honvédhuszárezeredné] nyert beosztást. Azután elvégezte a bécsi katonai lovagló-tanárképző iskolát s a 1 écsi udvari magas spanyol iskolát is. Mint száza­dos nyugdíjba ment s birtokán gazdálkodott a háború kitöréséig, amikor (inként szolgá­latra jelentkezett s előbb őrnaggyá, majd ab ezredessé lépett elő. (Is. és kir. kamarás s a .lohanniia rend lovagja. Szikszó megyei \á­ÍU

Next

/
Oldalképek
Tartalom