1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - XII. Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - Teleki Pál gróf dr.

nak, a Finnugor Társaságnak (Helsinki), az Észt Tudós-Társaságnak és több hazai tudományos társaságnak. Igazgatósági tagja a Szent István Akadémiának és elnöke a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak. A Tudományos Akadémia küldte a felsőházba. TELEKI PÁL GRÓF DR. Budapesten született 1879 november 1-én. Földrajzi és gazdaságpolitikai iró, egyetemi tanár és államférfi, — az erdélyi Telekiek katolikus ágának sarja. Iskoláit a budanesti kegyesrendi gimnáziumban és a budapesti egyetem jogi fakultásán végezte, azután pedig hallgatója volt a magyaróvári gazdasági akadémiának is. Egyéb tanulmányai mellett különös érdeklődéssel foglalkozott már ekkor a földrajz tudományával s miután 1903ban jogdoktori diplomát szerzett, teljesen a földrajz s a kartográfia mivelésének szentelte magát. Ez időben Lóczy Lajos mellett önkéntes tanársegédként működött a budapesti egyetem földrajzi tanszékén. 1907-ben nagy tanulmányutat abszolvált Szudánban s onnan visszatérve jelentette meg magyar és német nyelven Atlasz a japán szigetek cartografiájának történetéhez cimü nagy müvét (1909), öt évi búvárkodásának eredményét. A francia Société de Geographie a Jomard-dijjal tüntete ki müvét, az 1909-iki genfi nemzetközi földrajzi kongresszus pedig e munka méltatásaként a régi térképek tanulmányozására kiküldött hetes bizottság tagjává választotta. Részben e müve megjelenése után, részben pedig tudományos munkásságának későbbi során tb. tagja lett egész sor külföldi földrajzi társulatnak. 1912-ben Cholnoky Jenővel Amerikában járt, ahol az Amerikai Földrajzi Társaság meghívására vett részt ennek jubileumán és Transcontinental Excursion-jén. A politikai életben, amelyben később igen jelentékeny pozicfóbá emelkedett, ekkor még nem igen szerepelt, bár 1905 tői 1911-ig a somkuti kerület képviselője volt, disszidens, illetve alkotmánypárti programmal. 1913-ban, amely évben a Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta, a gazdasági földrajz tanára lett a kereskedelmi iskolai tanárképző intézetben s itt tanított a háború kitöréséig. A háború alatt a szerbiai, majd az olasz fron ton teljesített parancsőrtiszti és geográfusi szolgálatot 1917-ig, amikor az Országos Hadigondozó Hivatal élére került. A forradalom alatt visszavonultan élt, a kommün alatt azonban a bécsi komité kérésére tárcát vállalt a szegedi nemzeti kormányban. Eleinte rövid ideig, mindössze négy napig, közoktatás 502