1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Festetics Sándor gróf dr.

Károlyi-kormánnyal szemben álló polgári elemek megszervezé­sében. Ujabb időben egyik kezdeményezője volt s ma is tevékeny részese a revíziós mozgalomnak. Széleskörű elfoglaltsága mellett időt szakit arra, hogy a napisajtó hasábjain irányi mutató cik­kekben szóljon hozzá a gazdaságpolitikai kérdésekhez, (iaai Gasztonnal adó- és vámpolitikai kérdésekről folytatott nagysza­bású sajtópolémiája országos érdeklődést keltett. Neve ismeretes irodalmi munkássága révén is, melyet az uj magyar irodalom, jelesül Ady Endre érvényrejuttatása körül a „Nyugaf'-ban kifejtett. Egyideig az akkor nagysúlyú folyóiratnak egyik szerkesztője is volt. 1921 óta több izben fellépett már képviselőjelöltnek; igy 1921-ben Budapesten az akkori lipótvárosi kerületben, 1926-ban Jánoshalmán és 1929-ben Tokajban, de csak az idei év nyarán lefolyt általános országgyűlési képviselőválasztások során kapóit mandátumot a nagykaposi kerületben. Pártokon kívül áll, de mint közgazdasági életünk egyik vezető egyénisége, minden oldalon nagy megbecsülésnek örvend. Parlamenti bemutatkozása alkal­mával (1931 november) tartalmával és tormájával egyaránt feltűnő, pártkülönbség nélkül kivételes sikert aratói I beszédet mondott. FESTETICS SÁNDOR GRÓF DR. < Enging) Dégen. Veszprém vármegyében szüle­tett, 1882 május 31-én. A premontreiek szombathelyi gimnáziumában tett érettségi vizsgál, azután pedig jogot hallgatott a bu­dapesti tudományegyetemen, mely az állam­tudományok doktorává avatta. Eredetileg gazdálkodni szándékozott és politikusnak készüli, de önkéntesi évét szolgálva a brünni cs. és kir. 15. sz. dragonyose/redhen. annyira megkedvelte a katonai pályát, hogy akli váltatta magát és 1911-ig csakugyan tényle­ges szolgálatot is teljesített Katonai pályája utolsó békebeli állo­másán egy éven át gárdafőhadnagy volt a cs. és kir. lovastcstör­században Bécsben. Miután megvált a katonai szolgálattól, a dip­lomáciai pályán müködöll. Egyhangú kitüntetéssel letette a dip­lomaták számára akkoriban előirt vizsgát s csakhamar követségi titkár lett Parisban, ahol emellett az Ecoje politique hallgatója volt. Onnan Bécsbe rendelték a külügyminisztériumba, majd Szentpéter­várra s otl teljesíteti szolgálatot egészen :i háború kitöréséig. A 7 97

Next

/
Oldalképek
Tartalom