1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Fenyő Miksa dr.

gálaiának ez utóbbi periódusában történt, hogy a megszálló szer bek hivatalából törhetetlen magyarsága miall elmozdították és börtönbüntetéssel sújtották, mely alatt egy ízben botbüntetést is kellett szenvednie. A megszállás megszűnte után újból elfoglalta hivatalát, amelyben 1929 tavaszáig dolgozott, amikor néhai S/ily Tamásnak, a sásdi kerület volt országgyűlési képviselőjének ha­lála után, a kerület egyhangúan képviselőjévé választotta. A kép­viselőházban különösen a közigazgatási reformról, a községi ház­tartási javaslatról, valamint az ipái fejlesztési tőrvényről mondott beszédeit hallgatták figyelemmel. Az uj Házban szintén a sásdi kerület egy ségas párti mandátumával foglal helyet. Harmincöt esztendeje tagja Baranya vármegye törvényhatósági bizottsá­gának. FENYŐ MIKSA DR. (Nagykapos) Mélykulon, Bács-Bodrog vármegyében született, 1877-ben. Középiskoláit Budapes­ten végezte a luleiáiuis gimnáziumban, az­után jogot hallgatót! ugyancsak a főváros­ban és Ügyvédi vizsgát tett. I9ü.'i-hau a Gyár­iparosok Országos Szövetségének szolgála­tába lépett, ahol eleintén titkári minőségben dolgozott Hegedűs Lóránt, a későbbi pénz­ügyminiszter és Grati Gusztáv, a későbbi kül­ügyminiszter oldalán. Az utóbbinak külügy­miniszteri osztályfőnökké történt kineve­zése után, 1917-ben, a szövetség ügyvivő igazgatója lett s mind­azóla e nagyfontosságú közgazdasági orgánumunk nagytekintélyű vezetője, A magyar gyáriparnak a bábom alatt és után végigment nagyszabású fejlődése körül rendkívüli érdemei vannak. Mint köz­gazdász, tudatában annak, hogy a gazdasági problémák egyúttal a legfontosabb politikai problémák is, közéleti szereplésének kei ilete óla mindenkor részt vett a politikái életben is. Megalakulá­sától kezdve tagja volt a néhai Andrássy Gyula gróf vezetése alatl állott alkotmánypártnak s e párt gazdaságpolitikai programúi jának kidolgozása körül jelentékeny szerepe volt. Mikor Hadik János gról id. Wekerle Sándor lemondása után, 1918 őszén kormányt alakított, a kereskedelemügyi tana vezetését bizták rá, ám a Hadik-kormány egy nappal utóbb kénytelen volt lemondani: a forradalom Károlyi Mihály gróf kezére juttatta a kormányt. Az ekkor következő forradalmi időkben nagy munkát végzett a 96

Next

/
Oldalképek
Tartalom