1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Bud János dr.

fűződik a pengőértélt bevezetése és pénzügyminiszterségének idején- esik a Magyar Nemzet] Banknak a viláf4 legelső jagyinté* »etei közé történi emelkedése is. Nagyszabású hitelpolitikája révén lehetségessé vált egyideig B magyar mezőgazdaságnak olcsó külföldi kölcsönökkel való ellátása. Sikerrel oldotta meg a magyar városok hitdprobkémáját is; a városok számára Amerikában nyitott hitelforrásokat. A második nemzetgyűlés feloszlatása idején Magyarországot a pénz világpiacán mint Európa egyik pénzügyileg teljesen konszolidáll államai emlegették. Érdemei méltánylásra találtak Genfben a Népszövetségnél is. amelynek pénzügyi bizottsága előtt Magyarországot lé'bb izhen képviselte s amely vele szemben ismételten is elismerésének adott kifejezési. Az ország pénzügyi rekonstrukciója és gazdasági talpraállilása körül elért eredményeiért a kormányzó 1925-ben az 1. osztályú magyar érdemkereszttel tüntette ki. A második nemzetgyűlésen bosszú ideig nem volt mandátuma. Csak 1925 december 20-án időközi választáson kapott mandátumot Rétságon az egységespári programjával. Az 1926. évi téli országgyűlési képviselőválasztásokon Rétságon és Békéscsabán is megválasztották, az utóbi kerületben 7000 szótöbbséggel. Ezi a kerületei a szociáldemokrata Szeder Ferenctől hódította el s ennek mandátumával foglalt helyei • képviselőházban. 1927-ben nagy vita után törvényerőre emeltette az adócsökkentési javaslatot, mely a rekonstrukciós időszak alatt igen erős mértékben igénybevett lakosság terheinek leépítése céljából váll szükségessé, a biztosítási novellát, majd (1928 elején) a magántartozások valorizációjáról szóló javaslatot is. Emlékezetes, hogy ez a javaatal igen erős ellenállásra talált, fökéni, meri a kormány nem volt hajlandó a hadikölcsönkötvéiiyckri valorizálni. Valamennyire megnyugtatóan csak ;i kormánynak az. a kötelező kijelentése hatott, hogy a hadikölcsönök valorizációjának kérdése egyelőre még függőben marad. Eme javaslatok mellett megszavaztatta a svéd gyufatröszttel kötött szerződést, mely jelentékeny kölcsönt hozott az országnak de egyúttal gyufagyártási monopóliumot adott a nagy svéd cégnek, kieszközölte a népszövetségi kölcsön utolsó részletének felszabadításai beruházási célokra és hatalmas beruházási pro gramot állitoll fel. melyei azonban már rsak részben hajtott végre, meri 1928 szeptember lén, miután a kormány elhatározta volt egy közgazdasági minisztérium felállítását, megvált a pénzügyminisztériumból, hogy ugyanaznap mint tárcanélküli miniszter a közgazdasági minisztérium élére lépjen, A minisztertanácsban, amelyben lemondását bejelentette, néhai Vasi József. 58