1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - XIII. A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Korányi Sándor báró dr.

ugyanakkor belépett a Magyar Földhitelintézet szolgálatába, melynek jogügyi osztályában dolgozott, mint az intézet jogtanácsosa 1921-ig, amikor igazgatói rangban az intézet pénzügyi osztályának élére került. 1924-ben vezérigazgatónak választották meg s e minő ségében áll ma is e nagyjelentőségű magyar pénzintézet élén. Az ö nevéhez fűződik a Magyar Földhitelintézetnek az a nagysikerű tranzakciója, amellyel 1926 januárjában egy millió font sterling értékű és ugyanezen év júniusában három millió dollár érlékü saját kibocsátású záloglevelét sikerült elhelyeznie a londoni, illetőleg a bostoni pénzpiacon. Az intézet sikerének nagyságára nézve jellemző, hogy a londoni emissziót az angol pénzpiac negyvenkétszeresen jegyezte tul. A magyar közgazdasági élet egyik legképzettebb vezető tényezője, akinek szava súlyosan esik latba minden gazdasági kérdés eldöntésénél. Emlékezetes a felsőházban a felhatalmazási törvényjavaslat vitájában mondott (1931.) nagyszabású beszéde. 1923-ban a kormányzó közgazdasági téren szerzett érdemeinek elismeréséül magyar királyi gazdasági főtanácsossá nevezte ki. KORÁNYI SÁNDOR BÁRÓ DR. Budapesten született 1866-ban, néhai Korányi Frigyes bárónak, a hires orvosprofeszszornak a fia. A budapesti Tudományegyetem orvosi fakultásán és külföldi egyetemeken végezte tanulmányait, amelyeknek befejeztével orvosdoktori oklevelet nyert. Eleintén főképen fiziológiai tanulmányoknak szentelte munkásságát és 1891-től kezdve fiziológiát adott elő a budapesti állatorvosi főiskolán; 1893-ban azonban megvált ettől az állásától és miután a nudapesti Tudományegyetem orvosi fakultásán magántanári képesitést nyert a neurológiából, rendelő orvos lett a Stefánia gyermekkórházban, majd pedig főorosa a Szent István kórháznak. 1900-ban nyilvános rendkívüli tanárrá neveztetett ki a budapesti egyetemre. Belgyógyászati diagnosztikát adott elő és ettől kezdve működését teljesen édesatyja klinikájára tette át; mint e klinika vezetője lett nyilvános rendes tanár, amikor édesapja 1908-ban nyugalomba vonult. A belgyógyászatnak csaknem minden ágában rendkívül nagyarányú munkásságot fejtett ki s az orvostudomány sok nagyjelentőségű felfedezést köszönhet kutatásainak. Legnagyabb érdeméül mégis azt tudják be neki, hogy ő volt egyike az elsőknek, akik a fizikális kémia eredményeit, amelyek a természettudományok mo525