1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - XIII. A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Kornfeld Móric báró dr.

dern fejlődésére oly nagy hatással voltak, a gyakorlati orvostudo­mányban felhasználták. A vérbetegségek elleni küzdelem is sokat köszönhet kutató munkájának: súlyos vérbetegségek hathatós gyógyszerét fedezte fel a benzolban. Az orvostudományi irodalmat több fontos munkával gyarapította. 1895-ben jelent meg Az ideg­gyógyászat alapvonalai eiimí műve; 1899-ben adta ki a Vese betegségei című munkáját. K. Richterrel együtt szerszője az 1908­ban megjelent Physikalische Chemie und Medizin" cimü két­kötetes műnek és 1910 óta négy kötete jelent meg Belorvosiam előadások cimü .munkájának s 1923-ban jelent meg A húgy­szervek betegsége cimü müve, amely két német, egy-egy magyar, olasz és spanyol nyelvű kiadást ért és 1928-ban Nieren Krank­heiten cimü könyve, amely spanyol és magyar fordításban is megjelent. Ezeken kivüi a belgyógyászatnak több fejezetét dol­gozta fel német és francia nyelvű gyűjteményes munkákban Sok eredménnyel vett részt a tuberkulózis elleni küzdelemben. E nagy­szabású munkásságának elismeréséül több magas kitüntetésben részesült. Tulajdonosa a Ferenc József-rend badiékitményes tiszti keresztjének, a Lipót-rend lovagkeresztjének, a Signum Laudis­nak, a csillagos magyar érdemkereszt II. osztályának és a Corvin­lácnak. 1930-ban a boroszlói egyetem filozófiai fakultása tisztelet­beli doktorává promoveálta. KORNFELD MÓRIC BÁRÓ DR. Néhai Kornfeld Zsigmond bárónak, a Magyar Altalános Hitelbank volt nagynevű elnökigazgatójának fia, — Budapesten szü­letett, 1882 december 30-án. A budapesti ágostai hitvallású evangélikus főgimnázium­ban végezte középiskolai s a budapesti Tu­dományegyetem jogi fakultásán, vala­mint a lipcsei egyetemen főiskolai tanul­mányait, amelyek befejeztével Budapesten jog- és államtudományi doktori oklevelet nyert. Hajlamai az ipari pálya felé vonzot­ták, amelyen, miután 1905-ben a Ganz-Danubius-féle villamos­sági gyár szolgálatába lépett, gyorsan haladt előre: hamarosan igazgatója lett Magyarország ez egyik legnagyobb iparvállalatá­nak. A forradalom kitörése után 1918-ban megvált a vállalattól s visszavonult felsöiregi, tolnamegyei birtokára, amelyen ma is gazdálkodik. Emellett megmaradt ugy a Ganz-Danubius-gyár, mint több más nagy ipari vállalat igazgatóságában is és ezidő­526

Next

/
Oldalképek
Tartalom