1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - XIII. A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Jekelfalussy Zoltán

(szinmü, 1914), A hét sváb (regény, 1916), Az arany hegedű (regény, 1916), A kék róka (színmű, 1917), Árva László király (történelmi szinmü, 1917), Tilla (színmű, 1918), Az élet kapuja (regény, 1919), A fekete lovas (szinmü, 1919), Két arckép (essayk, 1919), A fogyó hold (regény, 1922), A költő és a halál (szininű, 1923), A holicsi Cupido (szinmü, 1924), A Lanszky-motor (regény, 1926), A híd (történelmi dráma, 1926), A milói Vénusz karja (regény, 1927), A nap fia (regény, 1931). — Szinte minden müve több kiadást ért meg, számos regénye s egyéb elbeszélő müve megjelent német, francia, finn, angol, olasz, szerb és cseh nyelven is s színművei közül egyik-másik (A kék róka) külföldi színpadokon is sikert aratott. Műveivel hat izben nyert pályadijat a Magyar Tudományos Akadémián, melynek ezidőszérint igazgatótagja: háromszor nyerte el a Péczely-féle nagy pályadijat (a Szabolcs házasságai 1896-ban, a Pogányokkal 1901-ben s a Lélekrablás-sal 1906ban) és háromszor a Vojnits-dijat (1912-ben az Éva boszorkánynyal, 1919-ben a Fekete lovas-sal és 1926-ban a Hid-dal). 1926-ban az irodailmi Nobel-díj jelöltjeként emlegették. Irodalmi érdemeinek elismeréséül lett a felsőház élethossziglani tagja 1927-ben. 1930-ban a Corvon-láncot adományozta neki a kormányzó, aki már 1920-ban a csillagos II. oszt. érdemkereszttel tüntette ki. • JEKELFALUSSY ZOLTÁN Nyugalmazott fiumei kormányzó, v. b. t. t. császári és királyi kamarás, született Variházán (Zemplén megye), 1862 június 4-én. Középiskoláit Budapesten, egyetemi tanulmányait Bécsben és Budapesten végezte, ahol jogi és államtudományi államvizsgát tett. A 4. számúi ulánusezeredben szolgálta önkéntesi évét és ennek uz ezrednek volt tartalékos lisztje. Közszolgálali pályáját a földinivelésügyi minisztériumban kezdte 1895ben, mini segéd fogalmazó. Másfélévi működés után áHépi'íl a pénzügyminisztériumba, ahol miniszteri fogalmazónak nevezték ki. 1905-ben osztálytanácsosi, majd miniszteri tanácsosi ranggal a beűügjTnmisztériusn elnöki osztályát vezette és a koalíció bukása után kivándorlási kormánybiztosnak nevezték ki. A Tisza-kormány távozása után, 1917-ben, gróf Wickenburg ístváh fiumei kormányzó utóda lett. h kelfalussy volt a magyar Fiume utolsó kormányzója. A forradalmak után nyugdíjba vonult Torontálmegyei földbirtokát a megszállás következtében elvesz523