1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - XII. Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - Széll Gyula dr.

kodott az elfoglalt Belgiumban. A hazai ipar körül két eladdig elhanyagolt gyártási ág, a mechanikai palackgyártás s a karosszériagyártás bevezetésével szerzett érdemeket. Megalapítója s elnöke a „Hazai Mechanikai Palack-gyár r.-t." és a „Metallo" Karosszériagyár r.-t.-nak. Ezeken kivül is több más ipari és kereskedelmi vállalkozásnál van érdekelve. Nagyfontosságú gazdaságpolitikai szerepet tölt be a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökségében, valamint a Magyar-Csehszlovák Kereskedelmi Kamarában és az Országos Hitelvédő Egyesületben; a két utóbbinak elnöke. Emellett számos egyéb közgazdasági és kulturális egyesülés elnökségében és igazgatóságában foglal el fontos pozíciót és igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagja több jelentékeny intézetnek. Neves publicista is: a szaksajtóban s a napilapokban, főként a Pester Lloyd hasábjain, számtalan nemzetgazdasági természetű cikket s egyéb dolgozatot irt. Könyvet irt a „Kereskedelmi szakoktatás reformjáról". A felsőház tagjául a kereskedelmi és iparkamarák választották meg. A felsőházban nagy feltűnést keltett már első felszólalása is, amelyet az adócsökkentési javaslatnál mondott. E beszédében erőteljesen szállt sikra a kereskedelem érdekeiért. Azóta is gyakran szólalt fel a felsőház plenáris üléseiben és bizottságaiban, a költségvetésekhez, a karteltörvényhez, valamint minden kereskedelempolitikai és gazdasági kérdéshez a Ház osztatlan figyelme között. SZÉLL GYULA DR. 1871-ben született Szentesen. Tanulmányainak elvégzése után 1899-ben letette az ügyvédi vizsgát és Szegeden nyitott ügyvédi irodát, ahol csakhamar a város tekintélyes polgárai sorába emelkedett. Már 1911-ben törvényhatósági bizottsági tagnak választották és ebben a minőségében a szegedi közéletben jelentékeny szerepet visz. A szegedi ügyvédek között nagy tekintélynek örvend, elnöke a szegedi Ügyvédi Kamarának és ügyésze a Ferenc József tudományegyetemnek. A református egyház életében is vezető szerepet játszik. 1919 óta főgondnoka a szegedi református egyházközségnek, húsz év óta tagja a békés-bánáti református egyházmegyének, amely 1928ban gondnokává választotta. Tagja a tiszántúli egyházkerület közgyűlésének és bíróságának és választott tagja a református zsinatnak. A felsőházban az ügyvédi kamaráknak egyik képviselője. 500