1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - XII. Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - Szinnyei József

SZINNYEI JÓZSEF Nyugalmazott egyetemi tianár, a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárnoka, néhai idősb Szinnyei József, a legkitűnőbb magyar bibliográfus fia, született Pozsonyban, 1857 május 26-án. Tanulmányait a budapesti tudományegyetem bölcsészeti fakultásán végezte. Már egyetemi hallgató korában adta ki első müveit: „Irodalmunk története 1711—1772-ig" és „A magyar irodalomtörténetírás ismertetése"; egy müvelődéstör téneti pályamüvét a Magyar Tud. Akadémia 1877-ben jutalomban részesítette. 1879—80-ban állami ösztöndíjjal Finnországban tiz hónapot töltött. Tanulmányutjának eredménye több kitűnő müve volt, egyebek között Az ezer tó országa cimü munkája U882) és Finn-magyar szótára 1884-ben, melyet az Akadémia 1886-ban a Marcibányi-mellékjutalommal tüntetett ki. Ezen kivül a M. Nyelvőrben, a Nyelvtudományi Közlemények-ben és a M. Nyelvben egész sorát adta ki a kisebb-nagyobb magynr és finn-ugor összehasonlító nyelvészeti dolgozatoknak. Későbbi munkássága során kiadott főbb müvei a következők: Magyar Nyelvhasonlítás (1927-ben ennek a könyvnek már hetedik kiadása jelent meg); Magyar Tájszótár, amelyet az Akadémia 1900-ban a nagyjutalommal tüntette ki; A magyarság eredete, nyelve és honfoglaláskori műveltsége (megjelent németül is, 1923-ban immár második kiadásban is); „Finnisch-ugrische Sprachwissenschaft (Sammlung Göschen, második kiadás 1922-ben), Ungarische Sprachlehre (Göschen, 1912); Unkarin kielioppi (rendszeres magyar nyelvtan finn nyelven 1912). Ezeken kivül több magyar nyelvtant adott ki középiskolai oktatásunk számára, melyek számos kiadást értek meg. 1881-ben segédőri állást vállalt a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában s ott működött 1886-ig, közben pedig 1883-tól kezdve mint magántanár, majd egy féléven át mint helyettes tanár nyelvészeti előadásokat tartott a budapesti egyetemen. 1886-ban mint a magyar nyelv és irodalom nyilvános rendkívüli tanára a kolozsvári egyetemre került, ahol két év múlva nyilvános rendes tanárrá nevezték ki. Hét évig működött a kolozsvári egyetemen, azután pedig Budenz utódjaként a budapesti egyetem tanára lett. 1923—1924-ben az egyetem rektora volt. A Magyar Tudományos Akadémia már 1884-ben levelező tagjává választotta. 1896-ban rendes tagja, 1906-ban pedig osztálytitkárn lett első tudományos intézetünknek. 1922 óta igazgatósági tagja az Akadémiának. Tiszteleti tagja a Finn Tudományos Akadémiá501